Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)

Előszó

ELŐSZÓ Muhoray György (1948) mérnök, a Jászság helytörténetének, a helyi családok múltjának jeles kutatója. Az elmúlt évtizedekben különféle beosztásokban dolgozott itthon és külföldön egyaránt. 1995-ben a jászberényi Jász Múzeumhoz történésznek nevezték ki. Több kötet, nagyszámú tanulmány, pályamű szerzője, a „Redemptio" című folyóirat létrehozója, szerkesztője. Több évtizedes kutató- és gyűjtőmunkája során összegezte az erdélyi eredetű makfalvi Dósa nemzetség Jászságba származott ágának és legközelebbi rokonságának „levelesládáját". Közismert, hogy az elmúlt évtizedek nem kedveztek az efféle (nemesi-értelmiségi) kollekciók fennmaradásának, közzétételének. A szerző az utolsó pillanatban mentette meg őket az utókor számára. Köszönet érte. A kötet áttekintő genealógiai táblákon mutatja be a dokumentumokban szereplő, a Jászság múltjában kiemelkedő szerepet játszott famíliákat (a makfalvi Dósa-, a lászlófalvi Eördögh-, az incseli Szőts-, a mohorai Muhoray-, az Egerváry (Mausburger) és a peremartoni Nagy nemzetségeket). A XVIII. századtól kezdődően napjainkig terjedően olvashatunk különféle információkat. Sokrétű a közölt dokumentumfajták köre. így a kötetben szerepel címereslevél, nemesség kihirdetése, különféle családtagok egymáshoz írt levelei, képeslapjai. A legkülönbözőbb genealógiai vonatkozású iratok olvashatók (házasságkötési értesítés, házasságlevél, keresztlevél, végrendelet, gyászjelentés, halotti anyakönyvi kivonat). De közlésre kerül pl. bírósági végzés, határozat, fellebbezés, rendőrségi büntetőparancs, folyamodvány, igazolás, nyilatkozat, nyugta, fogházi elbocsájtólevél, haszonbérleti szerződés, községi bizonyítvány is. Tanulmányozható naplótöredék, napi feljegyzés, útibeszámoló is. A dokumentumok igen jól szemléltetik egy jellegzetes térség, a Jászság köznemességének XVIII-XX. századi viszonyait, életének mindennapjait. Legnagyobb számban két és fél évszázad magánlevelei szerepelnek. De ugyanakkor pl. gazdag anyag mutatja be az 1950-es évek viszonyait, az akkori megtorlásokat, a hagyományos társadalmi csoportokat sújtó diszkriminációt is. A „Documentatio Historica" sorozat köteteként megjelenő munka fontos helytörténeti tekintetben is. Különösen Jászapáti, Jászberény, illetve Kocsér vonatkozásában. A közölt anyag nagyszámú jász személyiségről tartalmaz információkat, (pl. Eördögh András országgyűlési képviselő, Küry Klára színésznő, Koncsek István jászberényi polgármester, Kovács Sándor (alias „Kamill testvér") Ferenc-rendi szerzetes, Muhoray János kormánybiztos, Tarnay Alajos zeneszerző, Vágó Pál festőművész, Zirzen Janka, a nőnevelés hazai úttörője). 5