Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)

Dokumentumok 1-422.

kegyeimessen engedett Armalis Leveleknek Párját tőlünk ki vévén, két Párban, amint azok előttünk az Originálissal Conferáltattván, az Originális (ifjabb) ugyan(csak) Dósa Pálinak mint öregebb Test s vér Bátyok(na)k gondviselésére vissza adattatott, és hogy a' Párok az Originálissal meg egyeznek illyetén Testimonalist adtunk. Quod P(rae)sens B(eni)gnarum Armalium Copia Cum Suo verő et genuino Originali quam apud Perillustrem ac G(ene)rosum Dominum Paulám Dósa qua Fratrem Natu Majorem et hic Loci degentem actu habetur, et Cum foliis Pargameneis in formám Libri Compactum et Theca (?) Rubro, Bisso Tecta Comissum Sigilloq(?) Duplici ...(?) Zóna Aurea ... (?)oboratum et in consess(?) nos(?) collato in omnibus ...(?) clausulis et Articulis conformis die(?) quidve(?) in eadem Nominate impetrantis duo Filii Emericus et Joannes e gremio Nostri ad publicam notitiam emigraverint, et pro ut nune Coram(?) nostris ipsim et (?)santes referant. Emericus quidem in ....(?) Co(mi)t(a)tum Satmariensi Oppido Szigeth acta habitent ipsentibus testam(?)... . Dátum e Sessione Nostra Senatoriali die 18 Septembri A(nn)o Domini 1781. (A szöveg - különösen a latin rész - nehezen olvasható. - JNSzML, Jászapáti község levéltára, Jászapáti közgyűlésének iratai, közgyűlési jkv. 1781. szept. 18. 218-219.) 10. 1781. december 22. Máramarossziget. Dósa János (*1739-f?) levele Dósa Pálnak (* 1732-t 1792) Jászapátira Tellyes Bizodalmú Kedves Báttyám Uram! Különös kedvességgel, és Köszönettel vettem Kedves Báttyám Uramtfo/) ezen holnapnak 4

dlk Napján hozzám bocsájtott Attyafiságos Tudósítását, melyre hasonló Atyafísággal Kívántam felelni: Hogy a Debitorok inkább kapnak az (Dósa) Antal Inhibitioán, mintsem ami Admonitionkon, azt annyival is inkább el hiszem, mivel a Debitorok mindenkor hajlandóbbak a' Nem fizetésre, mintsem a' Fizetésre, és azt is el hiszem, hogy a Debitoroknak nem teczik sem az Admonitio, sem az Inhibitio, minthogy ezek által az Adósság Világosságra jön, de mit tehetünk róla, hogy az Idő így hozta magával, hogy mind nekünk, mind a Debitoroknak (Dósa) Antal Éöcsénk bajt okozott. Csudálkozom azomban a Debitorokon, ha ezen Inhibitiora hajtanak, mert ha az illyen Inhibitio állana, minden Debitor, aki az adósságot fizetni nem akarná, valakit reá kérne, hogy őtet az meg fizetéstül inhibeallya, és így a Creditor örökkössen eludaltattna, hiszen ha egyszer az Originális Contractus vissza adatik, Kitül mit fét (fél?). 4 (lat.) = Minthogy a jelenlegi kegyes címeres nemesi levél jelenlegi másolatai az igazi és valódi eredetiről - a tekintetes, nemzetes (ifjabb) Dósa Pál testvérbátyjuk előtt - készültek pergamenhártyán, oklevélformában összefűzve, tokba helyezve, a dupla vörös pecsétünk rányomásával megerősítve - minden formaságával és bekezdésével megegyezően, az egyetértésünkkel kiadva ugyanazoknak a megnevezett kérelmezőknek, a köztudomás szerint a két fiú: (Dósa) Imre és (Dósa) János a kebelünkből elvándorolt és amint [...] előttünk beszámolnak, (Dósa) Imre a Szatmár vármegyében lévő (Máramaros)Sziget mezővárosba vette a lakását, [...] tanúsítjuk: kiadatott a szenátusi székünkből, az Úrnak 1781. évében, Szeptember 18-ik napján. 36