Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)
Dokumentumok 1-422.
226. 1903. november 4. Gyula. Dósa Kálmán (*1876-fl943) levele Dósa Imrének (*1841-f1940) Kocsérra Gyula, 1903. november 4. Kedves papa! Aranyos egyenruhában írom ezt a levelet, ha a nyáron ki is bújtam az öthetes kényelmetlen viselet alól, most két napra mégis belekényszeredtem. De minden kényszer nélkül, tisztán szerető fiúi szívem sugallatából ragadom meg az alkalmat, hogy fiúi szeretetemnek kifejezést adjak. És a mikor biztosítom kedves papát, hogy szeretetem mértéke egy parányit sem csökkent, egyúttal azt kívánom igaz lelkemből, hogy - a miben soha nem kételkedtem - atyai szeretetének áldásaiban még nagyon sokáig részesíthessen. Tudom én azt, hogy bármiképpen essék is az az apai intő vagy tanácsoló szó, azt mindig a legigazabb szeretet és jóakarat sugallja, és a mi jó mindebből mireánk árad, azt mi soha méltóképpen meghálálni nem tudjuk. De nem is lehet és abban a tudatban, hogy erre nem vagyunk képesek, csak az vígasztal, hogy a szülői szív szeretete azt a temérdek jót nem a gyermekek hálája fejében tette, hanem abból a természetes önzetlenségből, a mi arra a sok jóra sarkalta. Minket, gyermekeit a hálaérzet, de meg a magunk természetes ösztöne is méltó viszonzásra késztet, de sokszor nem érünk célt és ebbeli törekvésünk a magunk tökéletlenségén, meg erősebb, megengedem, talán kevésbbé jogosult emberi indulatokon gyengül el és hálánknak olyan kifejezése, a mi a kedves papa szívét, lelkét jobban kielégítené, - fölülmúlja erőnket. - Mégis arra kérem kedves papát, ne fosszon vagy rövidítsen meg soha apai szeretetének áldásában, ha talán méltatlanok is vagyunk rá, hátha meghozza a jövő, a mit a jelenben minduntalan elvesztünk szem elől? - Kéretlenül beszéltem többesszámban, de talán húgaim is így gondolkoznak. (Szőts) Gyuláékat Szentesen 16 boldogságban találtam, (Trittner) Mariskát nagyon kedvesnek találom. Legközelebb levélben többet írok. Kézit csókolja szerető fia Kálmán (135x256 mm méretű levélpapír, borítékja hiányzik, tintával írva, - Saját irattáramban.) m. 1903. november 15. Jászberény. Dósa Kálmán (*1876-fl943) levele Dósa Imrének (*1841-|1940) Kocsérra Jászberény, 1903. november 15. Kedves papa! Kedves levelezőlapja túlságosan szűkszavú, minden újságot megírt kedves papa, de túlságos rövidítésekkel, úgy, egy részét nem értettem. Azt írta kedves papa: „Teg16 Szőts Gyula 1901 decemberében mint helyettes tanár kezdte meg tanári szolgálatát a fehértemplomi állami főgimnáziumban. 1903-ban nevezték ki rendes tanárnak a szentesi állami főgimnáziumhoz s utána rögtön meg is nősült. 301