Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)
Dokumentumok 1-422.
210. 1900. október 15-24. Kocsér-Párizs-Kocsér. Dósa Imre (*1841-fl940) párizsi útibeszámolója 185 Tisztelt közönség! A jó múltkor egy választmányi ülésen azon szíves és megtisztelő felszólításban részesültem, hogy múlt évi párisi utamról a Casino 186 részére tartanék én is felolvasást. Én megígértem, s most szíves engedelmükkel be is akarom váltani ígéretemet. Úgy láttam azonban, hogy az íven francziaországi utazásról tartott előadásra hívatott meg a t(tisztelt). közönség. Hát hiszen igaz, hogy aki Parisban volt, annak Francziaországban is kellett lenni, mert az annak az országnak a fővárosa. De hát a véletlen, vagyis inkább a vasúti menetrend úgy hozta magával, hogy mi, amint később előadom, egyenesen Parisba toppantunk be s magából az országból az éjjeli sötétség miatt édes keveset láttunk. Mint a mesebeli csizmás óriás úgy haladtunk, este egyik országban feküdtünk le s reggel más országban ébredtünk fel. De ha már az országról nem beszélhetek, annál szívesebben szólok annak lakóiról, a francziákról, nemcsak azért, mert abból egypár ezret csakugyan láttam s néhánnyal beszéltem is, hanem főként azért, mert ez a kiváló nagy nemzet az egész világra és így ránk is nagy hatással volt. Francziaország története befonódik az egész müveit világ történetébe. Onnan indultak ki azok a nagy eszmék, melyek egy-egy kor történetének irányát megadták. Innen jutott uralomra - Cluny - a középkor kezdetén a katolicizmus s vele együtt a római szent hit; ez az ország volt bölcsője az asketizmusnak, a lovagéletnek és a keresztes háborúknak. De viszont itt mérték az első csapást a pápák középkori világhatalmára. Az újabb korban itt mentették fel először is teljesen a politikát a vallás uralma alól; itt érte el tetőpontját a fejedelmi absolutizmus (utánozták Európa szerte), de ennek kinövéseit is itt sújtotta legkíméletlenebb módon a forradalom; innen áradtak szét a legújabb kor vezéreszméi; a politikai szabadság és a társadalmi egyenlőség és innen járták be a forradalmak is a monarchikus Európát, természetesen a mi országunkat is; tapasztaltuk először Martinovicsnál, azután Széchenyi kezdeményezésére és Kossuth folytatása mellett 1848-ban. És most ezen bevezetés után engedjék meg, hogy magára az utazásra térjek át. Tisztelt közönség! Az elmúlt évben minden felől sereglettek Francziaország híres városába, Parisba, mert ott nagyszerű kiállítás volt. Hogy híres a város, azt még a mi magyar nótánk is tartja: »Most gyüttem én Parisból, abbul az idegen városbók. De hát én előbb odamentem, odamentem pedig anélkül, hogy erre azt a hunczutságot felhasználtam volna, amit a jó kocsériak rámfogni hajlandók voltak. Tetszik tudni, hogy én itt szőlőket osztottam ki, a közepén egy jó széles utat hagyva közlekedésre, meg arra is, hogy abból kiki a maga szőleje alacsonyabb részeit kitölthesse. Ez így volt adva, mégis azt találták ki a jó emberek - valami furfangos ember kitalálta, a többi meg lépre ment s elhitte -, hogy én a szőlősökkel azt az utat is meg akarom ve185 A párizsi utazásról készült beszámolót Dósa Imre az akkori kocséri középrétegnek, az általa alapított kocséri Társaskör közönségének írta, s melyet a Társaskörben 1901. március 3-án felolvasott. Mivel az 1900 októberében megejtett utazásakor már hatvanadik évében járt, így sok tapasztalatát, bölcs észrevételét fűzhette a látottakhoz. 186 Casino, vagy „Úri kaszinó". Leginkább így emlegették a helybeli köznyelvben a kocséri Társaskört. 252
