Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)

Dokumentumok 1-422.

A kislányokat csókolom, (Eördögh) Aranka és (Schuster Hugóné Eördögh) Ida néni kezét csókolom etc. kezeit csókolja szerető fia Kálmán (177x230 mm méretű levélpapír, borítékja hiányzik, tintával írva, későbbi ceruzás firkálásokkal Saját irattáramban.) 187. 1897. december 25. Kőcser. Dósa Gabriella (*1883-t 1966) levele Szőts Jolánnak (*1882-fl945) Budapestre (A borítékon:) Szőts Jolán úrhölgynek Budapest I. Lovas-ut 58. (A levélben:) Kedves Jolán! Szerdán este jöttem karácsonyra haza; gondolhatod, hogy milyen jó most nekem itthon. Már előbb is írtam volna, de meg akartam írni, hogy mit kaptam karácsonyra. Ezt a levélpapírt kaptam, egy pár fehér glacée keztyűt, egy szép fehér kötőt, az „Ezeregy éj meséit", festéket, három kottát, egy tárca naptárt, egy selyem zsebkendőt, 6 pár harisnyát és egy üveg gyöngyvirág parfümöt, meg egy játékot, tombolát. Ne haragudj, hogy az intézetből nem írtam, de nem lehetett; kérlek te írj gyakran, mindig nagyon örülök a levelednek. Jó-e a karácsonyi bizonyítványod? Az enyém nem nagyon jó, mert eleinte nagyon szokatlan volt az iskola, de az év végén majd jobb lesz. Nekem nincs egy barátnőm sem az intézetben. Ma voltunk a templomban, azután bementünk a papékhoz. A cethal nem volt ott. Most (Dósa) Káli, (Dósa) Cecil és (Eördögh) Rózus kinn vannak korcsolyázni, de nekem nincs cipőm, majd holnap kapok. Én még emlékszem az intézetre, a mit játszottunk, most is szívesen játszanám, mert én most is csak olyan gyerekes vagyok, dacára annak, hogy tizennégy éves elmúltam; remélem, te sem változtál meg, azért ha már olyan nagy vagy is. Kérlek, felelj addig is a míg itthon vagyok és írd meg, mit kaptál karácsonyra. Hogy vannak a fiúk? A Tiszukának most kolonc van a nyakába kötve, hogy ne legyen kedve neki szaladni az embernek, mert már sok asszonynak leszakította a szoknyáját. Úgy örült mikor hazajöttem, de a Lamos nem. Tegnap este itt voltak (Schuster Hugóné Eördögh) Ida néniék, (Halász) Miska meg a református pap (Pátkay János). A gyerekek társasjátékot játszottak, a nagyok meg tarokkoztak. (Szőts Albertné Eördögh) Etelka néninek kezeit csókolom, (Szőts) Albert bácsit tisztelem, a fiúkat csókolom. Téged is számtalanszor csókolva maradok szerető unokatestvéred Bella Kocsér, 1897 dec. 25-én. (150x220 mm méretű levélpapír + boríték, tintával írva - Saját irattáramban.) 236