Benedek Gyula: Mezőtúri oklevelek 1219-1526 (Documentatio Historica 3., 2000)

26. Külső-Szolnok vármegye alispánjának bizonyságlevele egy nagypói nyomozás eredményéről (1464. július 16.)

26. Külső-Szolnok vármegye alispánjának bizonyságlevele egy nagypói nyomozás eredményéről 1464. július 16. „Kelecsenyi [de kelechen] György 1 , Külső-Szolnok vármegyei alispánja és a két szolgabíró adjuk emlékezetül, hogy midőn mi a törvényszékünkben összeültünk, akkor Nemes Nagypói [de NagpoJ Jakab 3 többek érdekében felállva — a tiltakozás eszközével — jelenteni gondoskodott nekünk a következő módon: miszerint Balai [de Bála] György és Barcza [de Barchal] László a maguk ki­rendelt familiárisaival és jobbágyaival — az ugyanők Szenttamás [Senttamas] nevezetű falubirtokában lakókkal, a panaszosnak a rétjén illetve kaszálóján, a Külső-Szolnok vármegyében [in Comitatu de Zolnokexteriore] lévő és birtokolt Nagypó nevezetű falubirtokának az igaz határain belül a füvet lekaszáltatni engedték behordassál és abból [annyit amennyit] a saját akaratuknak tetszett a hatalmaskodás erejével elvitettek és elszállíttattak, magának a panaszosnak Nagypói Jakabnak a sérelmére és nagy kárára; Ugyanaz a Nagypói Jakab követelte tőlünk, hogy a törvényszékünkből egy szolgabírót rendeljünk ki arra [a helyre]; Mi pedig Sápi [de Saap] Lőrincet, mint szolgabírót rendeltük ki tudakolás [nyomozás] céljából, aki pedig onnan hozzánk visszatérve jelentette nekünk, hogy a szokott módon minden úgy jutott a tudomására, amint előttünk magának Nagypói Jakabnak a tiltakozása elhangzott és előadatott; Kelt Szolnokon 4 , a törvényszékünk helyén, a tizenkét apostol napja ünnepe utáni legközelebbi második napon [július 16-án], az Úrnak az 1464-dik évében" 1 KELECSENYI GYÖRGY nevével találkoztunk még egy másik oklevélben is, de közelebbi ismeretünk nincs a kilétéről. 2 Ezen oklevél dátumától lehetünk egészen bizonyosak abban, hogy Külső-Szolnok vármegyének csak két szolgabírája volt, ami a vármegye kis területére is utal. 3 NAGYPÓI JAKABOT csak a hivatkozott négy oklevél alapján ismerjük. 4 1406 óta az első olyan oklevél, amely névszerint megnevezi a törvényszék helyét, vagyis Szol­nokot. 53

Next

/
Thumbnails
Contents