Benedek Gyula: Mezőtúri oklevelek 1219-1526 (Documentatio Historica 3., 2000)
24. Mátyás király parancsa a budai káptalanhoz, hogy Túr és Varsány mezővárosok fele részeit iktassák be a Kállay, valamint a Parlagi családnak (1464. április 17.)
24. Mátyás király parancsa a budai káptalanhoz, hogy Túr és Varsány mezővárosok fele részeit iktassák be a Kállay, valamint a Parlagi családnak 1464. április 17. „Í...J 1 Mátyás király az Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királya üdvözletet és kegyelmet a híveinknek a budai egyház káptalanjában, Mivel mi a híveinknek, az udvarunk lovagjainak, a nemzetes Kallói [de Kalló] Pálnak és Parlagi [de Parlag] Györgynek a nekünk és a Magyarországunk szentséges koronájának felmutatott és áldozatot is vállaló, állhatatos és hűséges szolgálataikért a Külső-Szolnok vármegyében bírt Túr és Varsány nevezetű mezővárosokat [Oppida nostrae Thur et Warsán nuncupata in Comitatu de Zolnok exteriori] — amelyek korábban a néhai rácországi despotáké voltak 2 , ugyanazok hűtlensége miatt, amelyet azzal követtek el, hogy az országunktól, valamint a mi szolgálatunktól elpártoltak, egyszersmind Murati Rácországával 3 egyesültek, amellyel szembetűnő és súlyos károkat okoztak és csináltak az országunknak, valamint az egész kereszténységnek — amelyek az országunk régi és kipróbált szokása szerint, az országunk említett szent koronájához és jelesen a felségünk kezeihez visszaszálltak, nemkülönben a teljes és minden királyi jussunkat 4 ha ilyenek bármiféle per eredményeként vagy rendszabály és törvény alapján felségünket érintenék, együtt azoknak az összes hasznával, továbbá valamennyi tartozékával az említett Kállai Pálnak, általa pedig idősb ugyancsak nemzetes Lőkös [Lewkews] Jánosnak, a vér szerinti testvéreinek Péternek és a másik Jánosnak, valamint nagybátyjának Lőrincnek az egyik [ szabályos és egyenlő felerészt ], 1 Itt kihagytuk a budai káptalan 1464. május 27-én kelt — a beiktatásról szóló — jelentésénk bevezető részét. 2 Pl. Brankovics Györgyé, Brankovics Istváné, előttük pedig Lazarevics Istváné. Mindannyian a török elől Magyarországra menekült rác fejedelmek voltak, akik itt magyar nemességet kaptak — kiterjedt birtokokkal — egészen a magyar királyokkal kötött szövetségük elárulásáig. 3 Murati Rácországa török-párti volt, ezáltal minősült Brankovics György cselekedete árulásnak. 4 A király jussát — bármely birtokos birtokán — a következő javak képezték: hídvám, révvám, piaci helypénz, vásártartási díj, a telepített (vendég) jobbágyok adói (az 1397. évi törvény értelmében ez a költözési terragium 12 dénár volt), a malmok díja. Ezekről a király lemondhatott — mint ahogy jelenleg is tette — a birtokos javára. 49
