Benedek Gyula: Mezőtúri oklevelek 1219-1526 (Documentatio Historica 3., 2000)

15. Zsigmond király parancsa az esztergomi egyház helynökéhez, hogy Kállói Miklóst mentesítsék az egyházi kiközösítés büntetése alól (1419. május 31.)

ilyesfajta pereket, az efféle hatalmaskodási aktusokat, valamint az ilyen bűnügyi eseteket nem az egyházi, hanem a világi ítélőszékhez tartozónak vélte;

4 Ezért úgy az egyházi, mint a világi jogok és szabadságok gyakorlásában semmilyen megszorítást alkalmazni nem akarva, a hűségteknek erősen rendelve parancsoljuk miszerint majd a jelenlegi levél tartalma ismeretében a szóban forgó [Kallói] Miklós ellenében az előző okból hozott egyházi megrovásokat — az ilyesféle egyházi átok ítéletet

5

, valamint akármilyen más terheket — ugyanazon Miklós és a hívei tekintetében visszavonni és azokat minden tekintetben felmenteni tartoztok; Ezenkívül — bárhol tartózkodjunk a jelenlegi Magyarország területén — a most következő Szent Jakab apostol ünnepe nyolcadik napján [1419. augusztus 1-én] a személyes királyi jelenlétünk előtt személyesen — tehát nem az ügyvéd személye által — megjelenni törekedjetek az előrebocsátottak hathatós okának a tisztázására;

6

. Mást cselekedni semmilyen módon ne merészeljetek, ha a bosszúságunkat elkerülni kívánjátok, a jelenlegi levelet pedig — ha másképpen cselekszetek is, amit nem hiszünk — a felmutatónak visszaadni rendeljük; Kiadatott Kassán, a Pünkösd ünnepe előtti legközelebbi negyedik napon [május SÍ-én], az Úrnak az 1419-dik, a magyarországi uralkodásunk harmadik, a római uralkodásunk kilencedik évében; Az oklevél-átírás Máté esztergomi érseki helynök 1419. július 8-án kelt írásos nyilatkozatában található. Végig latin nyelvű, terjedelmes körmondatokkal. Fejér György 1844-ben — latinul — már nyomtatásban is közölte.

8 Lelőhely: O. L. — D. F. — 285.874 E és O. L. — D.F. 258.541 M 1701-1800 4 A vélekedés méltánylandónak tűnt, ugyanis Kallói János nem a katolikus hittételek valamelyikét sértette meg a plébános lovának az elvételével. 5 EGYHÁZI FENYÍTÉKEK: Az egyházi büntetések egy csoportja, amelyet fokozatos fejlődés eredményeképpen III. Ince pápa (1198—1216) óta censurae néven külöböztettek meg a többi büntetéstől. Ezek: kiközösítés (excommunicatio, anathema), egyházi tilalom (interdictum) és az egyházi hivatalok alóli felfüggesztés (suspensio). Az egyházi tilalom a szentségek kiszolgáltatásának és felvételének, a nyilvános istentisztelet tartásának, az egyházi temetésnek, az egyházba való belépésnek a tilalmát jelentette, hatálya kiterjedt helyre, személyre vagy mindkettőre, továbbá lehetett általános és különös. — Irodalom: KORAI 1994. — 181. p. 6 Feltűnően kemény feltételek és fenyegetések ezek a magyar király részéről egy egyházi főméltóság ellen. 7 Huszonhét nyomtatott sor terjedelemben Máté esztergomi érseki helynök 1419. július 8-án kelt nyilatkozatának a zárórészét hagytuk ki. 8 FEJÉR — X/VI. 1418-1418. —Budae, 1844. —225—227. p. 35