Benedek Gyula: Mezőtúri oklevelek 1219-1526 (Documentatio Historica 3., 2000)

3. A váradi káptalan bizonyságlevele Bánréve átengedéséről (1314. április 22.)

örököseik utódainak örökségi örökjogon és visszavonhatatlan birtoklás és megtartás céljából, eladták és átadták 27 márkáért,

6 amelyeket [Ákos] Elek mester részint dénárban, részint megbecsült áru javakban előttünk kifizetett; nemkevésbé Fugyi Móric jelenlévő fiaival Miklóssal, Móriccal és Kadichal Bánréve birtok említett eladásában becsületesen megegyezést és megállapodást téve, a jótállás olyan közbe iktatott kikötésével miszerint maga [Zuárd] István alispán és az ő fiai Ambrus ugyanazt az Ákos Elek mestert és az ő testvéreit — azon Bánréve megvásárlásának az ügyében minden zaklatni szándékozótól, a saját fáradságaikkal és költségükön köteleztetnek megvédeni; Kiadatott [Váradon] a húsvét tizenötöde utáni második napon [április 22-én], az Úrnak 1314-dik évében, amikor a levél ki lesz hirdetve meg fogjuk azt erősíteni a mi függőpecsétünkkel [---f" Az oklevelet Nagy Imre már közölte latinul, azonban vagy nem az eredeti forrást látta, vagyha mégis, úgy elmulasztotta jelezni a kihagyásokat

8 Mi megtaláltuk az eredeti okmányt, amely hiteles és kétségtelenül kiváltságlevél. Az alsó felében középen jól látható a hiányzó pecsét fuggőzsinórja. Állapotára nézve több helyenfoltos, de a nem másolt példányon jól átolvashatok ezek a részek is. Az oklevél jogi tartalma mellett feltűnő, hogy a század elején a nemesek vezetéknév-használatában még nem volt általános a lakóhelyből (rezidenciából) való levezetés. Ebben az időben még túlnyomóan általános volt, hogy a nemesi vezetéknév egyben a pillanatnyi lakóhelyet is jelentette, mert a belső migráció még nem öltött nagy méreteket. Lelőhelye: O.L. — D.L. — 40.477. MÁRKA: Magyarországon Károly Róbert (1308-1342) firenzei mintára vezette be az aranyforintot. Az aranyforinthoz — cseh mintára — garasokat ((lenarii grossi = vastag dénárokat) is veretett, méghozzá 56-ot vagy 64-et 1 budai márka (= 245,54 gramm) „közönséges" vagy finomabb ezüstből, és ezek 12 dénárt értek. így tehát a 27 márka 324 dénárt ért, vagyis majdnem 6 kg 63 dkg ezüstöt. Itt a privilégiális záradékot hagyta ki Nagy Imre. A kihagyott részben arról értesülünk, hogy a konvent engedett a kérésnek, és 1325. november 20-án ki is állította a levelet a szokásos függőpecséttel ellátva. Anjoukori okmánytár. — Szerkesztette Nagy Imre. — I. kötet. — Bp. 1878. — 340—341. p. 14