Benedek Gyula: Tiszapüspöki oklevelek 1261-1703 (Documentatio Historica 1., 2000)

15. Török állami fejadó összeírás 1571-ben (1571. június 25.)

Dobozi Demeter, Baka Boldizsár, Túri [Tury] Ferenc 16 ház, Templom

5 Pétör Están

6 [Péter István] féle major Püspöki faluban Sevszuhár [Sasvár] bej

7 birtokában, a saját szántóföldjével és a Keselyűs (?) réttel

8 együtt tizedváltság és egyéb adók fejében évi átalány a császári fejadóval együtt: 50 Kelt a 979. év hónapjai közül Száfer hó 1-én,

11 [1571. június hó 25-én]; Khalil

12 bej budai defterdár [adóösszeíró ? nyilvántartó ?]" Az eredeti török adóösszeírás ma is megtalálható Bécsben. 3 A fotókópiáját 1933-ban Györffy István Magyarországra is meghozta és átadta dr. Györffy Lajos kezébe. Dr. Györffy Lajos azonban csak 1955-1956-ban tudta teljes egészében magyarra fordítani, miután 1955-ben Fekete Lajos megfejtette a siyaquat írásmód és a török pénzügyi zsargon rejtelmeit.

14 Az adóösszeírás (defter) teljesen ép, jól olvasható, „ török" nyelvű, de túlnyomóan perzsa és arab szavakból áll, arab betűkkel íródott. A végén dátum, aláírás és két fekvő ovális viaszpecsét látható. Tiszapüspöki 16 házával - a huszonöt helységből álló adókerületen belül - a legkisebbekközé tartozott. Nála kisebb csak Bucsa (12), Kisújszállás (13) és Martfű (14) volt. Az 1548. évi - első ismert - tizedösszeírással összehasonlítva az is kitűnik, hogy a lakossága talán nem fogyott, de nem is szaporodott az 1571 előtti években. 5 Lelőhely: Dr. Györfy Lajos: Adatok az Alföld török kori településtörténetéhez. Szolnok, 1956. 20. (1972. évi hasonmás kiadás). 5 Sem a falu, sem a templom 1571. évi helyét nem ismerjük, a személyneveket korabeli, magyar összeírások alapján helyesbítettük. 6 Péter István lehet, hogy azonos Péter Ispánnal, akit mi már ismerünk a Jakabházy-Tassy perből (BENEDEK 1986. - 239-242. p. és 246-247. p.), nagyon valószínű, hogy az átírt periratban az „István" szót elírták „Ispánná". 7 Sevszuhár (a nép nyelvén Sasvár) bej, renegát magyar, a szolnoki szandzsák bégje és a szolnoki vár parancsnoka volt. 8 A „Keselyüs-rét" Györffy szerint bizonytalan olvasat, helyét nem is tudjuk meghatározni. 9 Miután a fejadó a 16 családfő után csak 16 aranyforintot tenne ki, bizonyos, hogy benne van a földesurat - Sevszuhárt - megillető 16 magyar forint kapuadó, az ismeretlen mértékű császári (szultáni) fejadó is. Az összeget a bíró osztotta ki a lakókra és ő is szedte be. 10 Kimaradt Tiszapüspökit követően az adózó kerületben lévő többi hely: Móriczkaba, Csorba, Mesterszállás, Marjalaka, Kisújszállás, Kisturgony, Móricz, Bucsa és Szászberek. Mind falu. 11 A török időszámítás Mohamed futásától számított holdévvel kezdődött, a keresztény időszámítás 622. július 16-tól. 12 Györffy szerint a Khalil kiolvasása bizonytalan. 13 Academia Ling. Orientális, Wien, Rechnungsbuch über Kopfsteier 1571. VI. 15. Jelzet: MN: I. F. 10. 14 Lajos Fekete: Die Siyaqat-Schrift in der türkischen Finanzverwaltung, I—II. Bp. 1955. Akad. K. FEKETE 1955. 15 1548-ban 12 családfő szerepel a tizedjegyzékben, a mostanin 16, de csak azért, mert a török az armális nemeseket is adóztatta. 41