Benedek Gyula: Tiszapüspöki oklevelek 1261-1703 (Documentatio Historica 1., 2000)

37. Adatok Tiszapüspöki Rákóczi-szabadságharc előtti állapotáról (1701)

A részletet Csomortányi Imre jelentéséből idéztük, amely egykorú, befejezetlen naplószerű 1712-ből való feljegyzés alapján közölt, és 1712-ből datált, amelyet Telekesi István püspökfőispán saját kézírással eszközölt. Nem lehet azonban tudni, hogy írásos, vagy szóbeli jelentés alapján. Nyelve magyar, kevés latinsággal. A forrás már megjelent nyomtatásban, átírás és értelmezés nélkül. A szövegből nem derül ki egyértelműen, hogy 1701-ben lakják-e már Tiszapüspökit, közvetve azonban egyértelműen igennel lehet válaszolni. Erre az irat azáltal szolgáltat alapot, hogy a többi - fel nem sorolt helyeknél (Tiszabala, Fokorú, Tiszaszeg, Szentivány, Szászberek, Hevesiván, Jászszentandrás) egyértelműen kiírja, hogy elhagyottak, Tiszapüspökinél és más helyeknél azonban nem használja ezt a kifejezést. Csak annyi bizonyos, hogy az egyház nem működik. Más források is hasonló feltételezésre adnak alapot. Lelőhely: LESKÓ József: Adatok az egri egyházmegye történelméhez. IV. k. Eger, 1907, 511-514.0. TELEKESI István (Csöméte, 1633. augusztus 20-Eger, 1715. március 3.), 1699-ben lett egri püspök és ezzel hevesi főispán. Az egyetlen katolikus főpap, aki a Rákóczi-szabadságharc oldalára állt. A megyei közgyűlési jegyzőkönyv 171 l-ben prédiumnak tünteti fel, amelyre adót vetnek ki (HML Heves és Külső-Szolnok vármegyei közgy. jegyzőkönyv 1710-1718. évi kötet 118. o.). Egy másik forrás szerint pedig Sipos Ferenc jobbágy Sas Pál földesúrtól a Nógrád megyei Pilinyből - 1710-ben - Tiszapüspökibe szökött (HML Conscriptio Profugorum 1723. I. 12. 4. o.). 91