Benedek Gyula: Tiszapüspöki oklevelek 1261-1703 (Documentatio Historica 1., 2000)

Bevezetés

Az első monográfia 1970-ben jelent meg a jelen kiadvány szerzőjének tollából,

6 amely az 1261 és 1969 közötti időszakot ismertette. A monográfiát 1993-ban követte a helyi földrajzi nevek gyűjteménye.

7 Készült még néhány fontosabb tanulmány is, amelyek közül elsősorban az 1570-1573 között zajlott Jakabházy-Tassy-per,

8 valamint a Fáy László számadáskönyvéből kiemelt, Tiszapüspökire vonatkozó rész

9 ismertetése a legjelentősebb. A jelenleg elkészült oklevél és iratgyűjtemény remélhetően az apró részletek felvillantásával, valamint további adalékokkal fogja bővíteni Tiszapüspöki történetét. Néhány gondolat Tiszapüspöki forrásairól. A Mohács előtti időszakból mindössze kilenc oklevelet találtunk. Ebből négy datálódik a 13. század második feléből, a többi 1374 és 1514 között szóródik. Ez számos, megyénkbeli településhez képest szegényesnek tűnik, ezt viszont „ellensúlyozza" az 1261. szeptember 9-én kelt, különleges értékű oklevél, amelylyel hitelesen bizonyítható, hogy Tiszapüspöki már Szent István idején is létezett. A Mohács utáni iratok mennyisége és időbeli folytonossága már viszonylag kielégítő, de a tartalmuk nem elég részletes. Itt is akad azonban le nem fedett időszak, mert az 1527-1542 között zajlott polgárháború időszakából egyetlen forrás sem került elő. Nagyon valószínű az is, hogy a legfontosabb - egyedi - oklevelek és iratok nem is szerepelnek a gyűjteményünkben. Ugyanis a szatmári püspökség 1804-ben történt felállításakor - amikor többek között Tiszapüspöki birtokjogát is átvette Egertől - megkapva Egerből az összes olyan világi jellegű, 1804 előtt készült oklevelet és iratot is, amelyek komplett állagokba nem tartoztak, vagy azokból leválaszthatók voltak. Ezek felkutatását 1969-1973 között többször megkíséreltük, de még azt sem tudtuk megállapítani, hogy Szatmárnémetiben vannak-e. Pedig a kézbe vételük rendkívül fontos lenne, mert számos olyan információt tartalmazhatnak, amelyek esetleg alapvetően változtathatják meg, illetve egészíthetik ki az eddigi ismereteinket. Nem beszélve arról, hogy az 1804-1920, valamint az 1941-1945 évek között készült gazdasági jellegű iratok is ugyanitt lappanghatnak, mert a szatmári püspökség tiszapüspöki jószágigazgatója ugyancsak Szatmárnémetibe küldte az összes mezőgazdasági termelésről szóló jelentéseit, összeírásait, haszonbérleti szerződéseit stb.

10 Természetesen még máshol is - pl. Isztambulban, Bécsben, a budapesti Magyar Országos Levéltárban - is találhatók majd a jövőben további források. A továbbiakban a tisztelt olvasó figyelmét három olyan forrásra szeretnénk felhívni, amelyeknek Tiszapüspökin túlmutató, kiemelkedő értéke van. Ilyennek minősül az 1261. szeptember 9-én kelt (1. számú) oklevél, amely Tiszapüspöki és Tiszaörvény Szent István alatti, Póhamara, Túrkeddi, Nacsaegyháza, Túrkeve (Keveegyháza) és Nagytelek Szent László alatti (1077-1095) és végül Szajol, 6 BENEDEK 1970.-221. p. 7 BENEDEK 1993.-80. p. 8 BENEDEK 1986. - 231-256. p. 9 BENEDEK 1981.-91-101. p. 10 Itt található Besenyszög és Tiszaszög iratanyaga is, mert szintén a szatmári püspökség birtokai voltak 1804-től. 8