Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)
Tudományos Gyűjtemény, 1820. XI. füzet
a) Ezen próbatételnek gyümöltse lett. — A’ Heisler fegyveressel nem tsak két száz Török foglyokkal, hanem sok fel-szedett bujtorokkal, ruhákkal, és más ingó bingó hólmikkel mellyeket az ellenség a’ könnyebben lehető el-lábolás véget elvetett magától) meg-terhelve tértek viszsza a’ városba, a’ mellybe, és azon szerént a’ várba-is a’ meg szálló sereg ki mondhatatlan örömmel be-hordozkodott vala. így tsak nem alúva Ura lett Heisler annak a’ nevezetes mind a’ természettől, mind a’ mesterségtől hatalmasan meg erősített helynek, a’ minek el-foglalása, ha a’ Máhomet fiainak bátorsága el-nem tsüggedett volna baromi munkát kívánt volna. Szolnoknak meg-vétele útánn a’ két Hadi vezérek, a’ Balla Szent Miklósi (most Török Szent a) A ’ Vár viszsza foglalásának leírásából két dolog világosi ttatik meg. Elsőbben: hogy a város még 1685-ben föld bástyákkal kerített hely vált, mellybe a ’ Török szintúgy bezárta volt magát, mint a’ várban. Külömben ha nyílt hely lett volna a’ Németek legelőször is abba beszállóitok volna, és így azt az ellenségnek fölgyújtani se engedték válna. Másodszor: Minthogy Katona István Hazai írónk (in hist. érit. Reg. Hríae ad annum 1685.)u legelőször ezen ostromláskor tesz a ' Tiszán volt álló hídról emlékezetét; tehát nem lehet kételkedni, hogy a ’ pogányok tsináltatták a ’ Tiszán a ’ legelső álló hidat, mert a ’ mint az első szakaszban láttuk 1552- ben, midőn Pekri Gábor Kapitány, és Katonáji részént halász hajókon, részint úszva költöztek által a ’ Tiszán, a ’ híd (ha meglett volna) annyival inkább említtethetne, mivel az egész ostrom elég környülállásosan íratott le mind Istvánffi Miklós mind Ortelius Redivivus által, és még sintsen legkissebb szó is az álló hídról ezeknél 1596-ik esztendőben pedig, midőn Maximilián Fő Hertzeg ostromja fordul elő tsak hajó hídról tétetik említés. - A ’ Törökök által tett; tsinálmányok örökségre építtettek: ilyenek voltak templomjaik, váraik metsetjeik ‘s a ’ többi, nékiek jutott tehát legelőször eszekbe, hogy a ’ Tiszán állandóul fennalható által járást tsak azért is készíttsenek, hogy Arad, Jenő, Gyula, Szeged, és a ’ több várak 13 13 13 Historia critica regnum Hungáriáé stirpis Arpadianae, ex fide domesticorum et exterorum scriptorum concinnata. I—VII. Budae, 1779-1782. <3^£> 98
