Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)

Tudományos Gyűjtemény, 1820. IX. füzet

mű Szolnoki hanem a’ Zalónoki Vas Vármegyében fekvő, és Németújvártól nem meszsze lévő várnak birtokába való be iktattatásait kellett érteni, a’ mit az Ország rendei olly hathatósan sürgettek. Ezen Zalónoki jószágnak ma-is birtokában vagyon a’ Gróf Báttyáni família.41

Hogy az 1514-ki zenebona, melyet II-dik Ulászló Király alatt Dósa, vagy Székely György támasztott érte e’ Szolnokat, eggy magyar írónál se találom világosan kitéve, annyi bizonyos, hogy ez a’ parasztoknak a’ Nemesség ellenn kovátsolt pártütése Pest alatt kezdődvén annak Dühe Eger, Szeged, Báts, Várad, és Buda környékeit mind öszve tiporta; tehát tsak nem képzelhetetlen, hogy ez a’ közép pontot formáló városka, és Vármegye tőllök megkéméltetett volna.-(14)b) Szolnoknak állapotja a’ Törökök által lett elfoglalásig.

A’ szerentsétlen Mohátsi tsata utánn 1526-ik esztendőben két irállyá támadván Magyar országnak, az alsóbb részeket nevezetesen a’ Tiszán túl való kerületet Zápolja János Király foglalta el. Ö külső Szolnok Vármegyében több hellységeket híveinek elajándékozott, és ezen adományi levelei az 1552-ik esztendei 59-ik törvény tzikkelynek erejével Ferdinánd Király által is törvényeseknek lenni megesmértettek, és hellyben hagyattattak. A’ Po’sonyi Káptalannak 1527-dik esztendőbéli Jegyző Könyvéből (mellyről Pray György is in epistolis Procerum Regni Hungáriáé Tomo l-o, et epistola 109-a emlékezik)42 világosan kitetszik, hogy az Országnak Rendei között, kik Fejérvárt 1527-ik esztendőben Sz[ent]. András havának43 5-dik napján Első Ferdinánd hívségére megesküdtek jelen volt Hadnyczer Vitus44 is, külső Zolnok Vármegyének akkori Fő Ispánnya,

41 Itt nyilvánvalóan Szalónakról volt szó.

42 Epistolae procerum regni Hungáriáé. I—III. Bées, 1805.; II—III. Pozsony, 1806. I. kötet 109.

43 November.

0^9 50 G27D