Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)
Tudományos Gyűjtemény, 1820. IX. füzet
felteszszük azt, hogy az 1 betű nagyon könnyen n-né változhatott a’ régiségben, vagy későbre a’ gyakori leírás által, nem hellytelenűl vélekedhetünk, hogy Zolouc, vagy Zoloucu Hadnagyról igen könnyen vehette nevezetét.16 Zonouki. A’ második vélekedés az, hogy minthogy az a’ hellv, meljen Szolnok fekszik Árpádnak oda érkezése előtt a’ Bolgároktól birattatott igen gyanítható, hogy mivel igen alkalmatos fekvésö pont már Bolgár nyelven akkoriban el volt nevezve. - Za-unuch, vagy Zaunuk melly annyit tészen a’ Bolgárok nyelvén mint Deákul Pronepos, az az unokának, unokája. - Zo-unuk pedig Bolgárul azt tészi eggyütt való unoka,17 a) Lásd Dugonics András Etelkájában18 az első Könyvben a’ 27-ik jegyzést, a ' melly bői van a ’ Csörsz árkáról emlekezet.-(8)Deákul Connepos. A’ magyarok ezt a’ Bolgároktól felkapott szót sokáig származásához képest unokának írták: a' bizonyos a’ legrégibb diplomákból, hogy legelső neve a’ Vármegyének Zaunuch Vármegye volt. - A’ régi z betűt, hogy későbbre sz-vel pótolták az írástudók elő sem kell hordanom, meg a’ regi imádságos könyvek is a’ Szentet Zeninek Írták a). A’ ki még heljesebben tudná ezen erősségnek nevét származtatni igen ditséretesen tselekedné, ha észrevételét a’ Tud|ományos]. Gyűjtemény rendbe szedőjének megküldené. Az óságból Szolnokra nézve főképpen a’ 12-ik 13-ik, és 14-ik századokból egyebet elé hozni nem tudunk a’ Fő Ispányoknál, a’ kik akkoriban ezt a’ régi Szolnok Vármegyét kormányozták.19 - Nevezetesen Katona István (in Hist. Crit. Hungáriáé)20 16 Gorove jól gondolja, hogy a feltételezhető első ispán, Zounuk nevét vette fel a vár és a megye, ám a Szalók nemmel való kapcsolat pillanatnyilag teljesen valószínűtlen. 17 A Szolnok névnek a szláv nyelvekből való eredeztetése hosszú időn át népszerű elképzelés volt. 1926-ban aztán Melich János (1872-1963) kimutatta, hogy a szlávok lakta területen nincs ’Szolnik’ helynév, noha a ’szol’ (só) köznévből és származékaiból igen sok alak jött létre. Ilyen a középkorban sem keletkezett, mert ahol ez megfigyelhető, ott a jelentései is különfélék. A pillanatnyilag legelfogadottabb vélemény szerint a névalak személynévi eredetű, és a finnugor „szó” szavunk 6^*9 42
