Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)
Tudományos Gyűjtemény, 1821. VIII. füzet
leány ágon fen maradván még testvér húga Katalin, kinek két férje vált egymásutánn Cháholi5 6 7 Imre tudniillik, és annak kimúlta utánn Ráskai Györgyi (Carolus Wagner Collect. Genealogico Historica Illustrium Hungáriáé familliarum, quae jam interciderunt. Decade 2 a § o 70)?-(48)ra, mint azon rész tartománynak Királyára, a’ ki azt Királyságának első esztendejében, az az 1527-ben Júniusban hív szolgalatjáért Kron Gothárdnak5 6 7 8 a’ Budai Vár-nagynak ajándekozá. Megkapván Kron Szólnokat legottan azon esedezésével járult Zápolyához, hogy az előbbeni Királyoktól várossá által nyert kiváltságokat ő is hellybe hagyván a’ Birót polgárokat, gazdákat, és minden lakóit Szolnoknak (Circumspectos Judicem, Cives, Hospites, et universos inhabitatores oppidi Zolnok vocati) a’ Királyi harmintzadok, és mind szárazon, mind vizen lévő vámok, és rév bérek alól menté tenné. - Ezt az erősítő ok levelét Zápoljának 1527-ben Sarlós Boldog Aszszony innepe utánn való szombaton (és így Julius elején) Budán saját parantsolatjára a’ Királynak (a’ szokott Comissio propria D|omin|ni Regis a' Diploma felett a' jobb oldalon olvasható) az oklevél sarkánál tisztán megtettző alá írás bizonyítása szerént Kalnai Imre titoknak tette fel, és adta ki az új német9 földes Úrnak. A’ Budai vár Kapitány Kron Gothárd azomban, hogy nem soká bírta légyen Szólnokat bizonyítja Zápolja Jánosnak egy második a’ város’ Országos vásáriról szólló diplomája, melly a’ Királynak tulajdon alá-írása alatt Nagy-Váradon költ 1538-ik esztendőben, Februáriusnak első napján, mellyet (mi5 Csaholi. 6 Ráskai György zempléni alispán. 7 Collectanea genealogico-historica illustrium Hungáriáé familiarum, quae jam interciderunt. Decas I. Budae, 1778. (E kiadásból több nem jelent meg. Editio nova. Decades 4. Posonii, Pestini et Lipsiae, 1802.). 8 A székely előkelői családból származó Osdolai Kun Gotthárdról volt szó. 9 Valójában székely. 146