Babi Gábor: Somogyi Ignác 1859-1889. Szolnok dualizmus kori monográfusa - Szolnoki arcképcsarnok 3. (Szolnok, 2014)

3. A helytörténész

számos pusztulás utáni gyors újranépesülése okairól. Ebben földrajzos szemléletéből fakadóan a város kedvező közlekedés-földrajzi helyzetét, illetve a tiszai átkelőhely fontosságát jelölte meg meghatározó tényezőként.61

A kézirat I. kötete 394 oldalon 1739-ig, a II. 640 lapon 1880-ig tárgyalta Szolnok történetét, míg a III. 758 oldalon a város iparát, kereskedelmét, közoktatási és egészségügyi állapotát, lakóinak életmódját, foglalkozási megoszlását, vallási és erkölcsi életét mutatta be az 1741. és az 1887. év közötti időszakban. A kötetek a két világháború között a Verseghy Ferenc Gimnázium tanári könyvtárában voltak elhelyezve. Sajnos 1944 után a széthordott gyűjteményből Kaposvári Gyula múzeumigazgatónak csak a II. kötetet sikerült megmentenie, a másik kettőnek nyoma veszett.

Számos kéziratra jellemző, hogy eltűnése után „mitikussá” válik, azaz - saját korától függetlenül - akaratlanul is a legmodernebb ismeretanyagot, szemléletmódot várják tőle, sőt a napjainkat leginkább érdeklő történeti problémák megoldását is. Ez így alapvetően történetieden és igazságtalan megközelítés, hisz Somogyi is csak kora ismert történeti forrásait, feldolgozásait használhatta, sőt rövid élete és képzettségi problémái miatt a rendelkezésre álló munkáknak, kéziratoknak sem mindegyikét tudta feldolgozni. Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy épp a halála táján indultak meg új szakfolyóiratok (Hadtörténelmi Közlemények), és kezdtek komolyan publikálni olyan személyek (pl. Illéssy János, Szendrei János), akiknek munkái különösen fontosak lehettek volna a számára.

Balogh Béla szerint Somogyi célja a levéltáros Hornyik János (1812-1885) által megírt Kecskemét város története" c. négykötetes munkához hasonló történeti monográfia megírása volt. Megállapítása értékét növeli, hogy ő az 1930-as években még mindhárom kötetet tanulmányozhatta, és kutatóként maga is magas színvonalon publikált, így véleménye az erények és hibák megállapításakor is komoly súlyúnak tekinthető. O a következőket írta a munka felépítésével, forrásaival, hiányosságaival kapcsolatban:

„Településtörténeti adatokat és fejtegetéseket elég bőven találunk Somogyi művének különböző helyein, ha nem is összefüggő előadásban. De csak a honfoglalástól kezdve. A város környékének ősül Szolnok város eredete és fölvirágzásáról. In: Szolnoki Hiradó, I. évf. 1883. márc. 29. [26. sz.] 3-4.

0^9

23