Babi Gábor: Somogyi Ignác 1859-1889. Szolnok dualizmus kori monográfusa - Szolnoki arcképcsarnok 3. (Szolnok, 2014)
2. A földrajzi-természetrajzi indíttatás
• GOT valamennyi nagy birodalom, valamennyi művelt és a történelemben irányadóan szereplő nagy nemzet az északi mérsékelt égöv alatt keletkezett; itt voltak a khinaiak, assyrok, babyloniak, persák, fenikeiek, görögök és rómaiak birodalmai s ma napság is az európai és amerikai művelt, hatalmas nemzetek államai. ”58 Ezt az állapotot ugyan nem tartotta véglegesnek, ám saját kora fejlődésének lehetőségeit még nem mérte fel. így a későbbi változások lehetőségét még egyértelműen az éghajlat átalakulásának hatásaként képzelte el, nem pedig a technikai haladás felgyorsulásában. Mindez azért is fontos részlet, mivel Somogyi szolnoki évei során élete egyik nagy feladatának az egyetemes földrajztudomány történetének megírását tartotta „A földrajz története ” címen. 1885-ös cikke alapján valószínű, hogy Ratzel eredményeit is hasznosítani kívánta munkája során, azaz a mester, Hunfalvy nézeteit nem tekintette megkérdőjelezhetetlennek. Somogyi e témában is hatalmas anyagot gyűjtött össze, ám a megírásra már nem maradt ideje. Halála után földrajzi anyagának nyoma veszett, feltehetően témája miatt sem nagyon törődtek vele a pályatársak. Somogyi geográfiai tevékenysége azonban ezzel még nem merült ki. A Hunfalvy-iskola problémáival szembesülve gyorsan rá kellett ébrednie, hogy magyar tudósként a fő feladata nem egzotikus tájak, népek etnográfiájának bemutatása. Sokkal fontosabb ennél Magyarország földrajzi viszonyainak feltárása, ami még éppen csak elkezdődött. Somogyi érdeklődését jól jellemzi Petőfi, hazánk leírója” c. újságcikke is, amelyben a legnagyobb magyar költő munkásságát vizsgálta a földrajzos szemszögéből.59 Somogyi szolnoki munkálkodása legjelentősebb földrajzi témájú publikációjának a „Szolnok vidékének természetrajzi ismertetése” c. dolgozatot kell tartanunk, amely az 1887/88-as helyi gimnáziumi értesítőben látott napvilágot. A nagy terjedelmű írás a terület konkrét behatárolása után bemutatta a felszínnek az egyes földtörténeti korokban bekövetkezett változásait, az egykori tenger feltöltődése nyomán kialakuló talajviszonyokat, s a régi állat- és növényvilág előkerült emlékeit. Utalt az egykori útleírásokra, majd rendkívül részletesen ismertette előbb a növényvilágot, majd az itteni állatfajtákat, mégpedig a biológiai csoportosításuknak megfelelően. A munkát a „ tisza-58 Uo. 518. 59 SOMOGYI Ignác: Petőfi mint hazánk leírója 1-2. In: Jász-Nagykun-Szolnok, VI. évf. 1882. jún. 25. [26. sz.] 1-2., júl. 2. [27. sz.] 1-2. 20 GOT)
