Babi Gábor: Somogyi Ignác 1859-1889. Szolnok dualizmus kori monográfusa - Szolnoki arcképcsarnok 3. (Szolnok, 2014)
2. A földrajzi-természetrajzi indíttatás
<3^9 • GfiTÖ 2. A földrajzi-természetrajzi indíttatás A Somogyi által művelt földrajz-természetrajz tudománya a XIX. század második felében még jelentősen különbözött a maitól. A földrajz mindenkor a környezetre vonatkozó ismeretek valamilyen rendszerének számított, ám a XIX. századi fejlődés eredményeképp fokozatosan elhatárolódtak annak társ- és segédtudományai. Különösen jellemző volt ez a természeti földrajzra, melyhez kezdetben a csillagászatot, térképészetet, ásvány-, kőzet- és földtant, a biológiát (növény- és állattan, antropológia, paleontológia), meteorológiát, klimatológiát, oceanográfia, légkörtan stb. sorolták, de az emberföldrajzra is, amely egyebek mellett még a gazdaságföldrajzot (és a gazdaságtant), a demográfiát és a néprajzot is magában foglalta. A fejleményekben sokan a földrajztudomány válságát látták, amely hirtelen úgy tűnt, hogy kutatási tárgy nélkül maradt. Ugyanakkor a lelkes fiatalok - köztük Somogyi is - a felduzzadó hatalmas ismeretanyag láttán már a világ teljes megismerésében reménykedtek. A magyar tudományosság történetében 1945-ig meghatározó volt a német kultúra hatása, ami Somogyinál is jól kimutatható. Egyetemi évei alatt Hunfalvy János (1820-1888) határozta meg a magyar földrajztudomány felfogását, aki a nagy német geográfus, Ritter szellemében alkotott és oktatott. Carl Ritter (1779-1859) a földrajzot a természeti környezet és az emberi világ kötelékének, lényegét tekintve kapcsolattudománynak tekintette, amely az ok-okozati viszonyok, különösen a földfelszín és a történeti folyamatok közötti kapcsolatok feltárására törekszik. Maga foglalkozott a természeti környezet és a politikai térszervezés közötti összefüggésekkel, elutasította a „fatalisztikus szemléletet”, és kísérletet tett a földrajzi környezet és a társadalom egymásra hatásának dialektikus megközelítésére. Ennek ellenére valójában ő is a földrajzi determinizmus szellemében fogalmazta meg a természeti környezet és a társadalom 13
