Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

Emlékezés Balogh Béta tanár úrra (Szurmay Ernő, Lengyel Bertalan, Verebélyi József, Bedey (Endre)

<3^2s0 $1 Gő^ö <Em(efíezés (BaCogR <Bé(a tanár úrra Gimnáziumi tanulmányaimból a II-VIII. osztályt az 1932-33. tanévig bezárólag a szolnoki Verseghy Ferenc reálgimnáziumban végeztem. Szolnokra a budapesti református gimnáziumból jöttem, ahol olyan kiváló tanáraim voltak mint pl. a földrajzot oktató Jékely Lajos, a későbbi akadémikus, akiről Áprily Lajos néven nagy magyar költőként emlékezik az irodalomtörténet. Örömmel fedeztem fel, hogy Szolnokon is tudós tanárok tanítanak. Közülük kétségtelenül a legkiválóbb Balogh Béla tanár úr volt. Földrajzot és (egy év kivételével, amikor az ugyancsak kitűnő pedagógus Winter András volt a tanárunk) a természetrajzot oktatta. Balogh Bélában lelkes, kiváló tanárt és nagyszerű, jellemes embert ismertünk meg! Pályaválasztásomban jelentős szerepe volt az óráin elsajátított természettudományi ismereteknek. A múlt század harmincas éveiben a szolnoki gimnáziumnak mérsékelten konzervatív gondolkodású tanári kara volt. Szélsőséges megnyilvánulásokat azokban az években szájukból sohasem hallottam. A tanári karon belül azonban Balogh Béla és Betkowsky Jenő a haladó eszmék iránti fogékonyságot, a szabadelvű gondolkodást képviselték. Az ordas eszmék és a közeledő történelmi vihar árnyékában különösen figyelemre méltó, hogy Balogh Béla tanár úr több alkalommal határozottan és bátran rámutatott a náci fajelméletek tudománytalan voltára! Azokban az években, amikor egy szolnoki származású egyetemi tanár elkövette azt a megbocsáthatatlan bűnt, hogy tudományos tekintélyét felhasználva a parlament felsőházában igyekezett ezeket az elméleteket alátámasztani. Emlékezetes számomra, hogy Balogh Béla az iskola tanulóin rendszeresen antropometriás (köztük spirometriás) méréseket végzett, megalapozva későbbi egyetemi működésének alapjait. Tudtuk, hogy meghatározó szerepe volt a szolnoki múzeumi gyűjtőhely létrehozásában. Gyűjtőmunkájának eredményeit már csak a negyvenes évek végén ismertem meg közelebbről, amikor a Táncsics Mihály utcába költöztünk, és kedves barátom, Kaposvári Gyula, a későbbi múzeumigazgató a városi bérház alagsori helyiségeiben végezte a gyűjtemény gondozását. Dr. Lengyel Bertalan 0^0 94 QS7Ö