Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

Emlékezés Balogh Béta tanár úrra (Szurmay Ernő, Lengyel Bertalan, Verebélyi József, Bedey (Endre)

0^9 0 Qő?Ö yíét évtizedtdvCatá6óLis eCevenen rajzofódi^fci eCottem (Baíogd <Bé£a afhfya... Hét évtized távlatából is elevenen rajzolódik ki előttem dr. Balogh Béla alakja - szemüvege mögül kicsillanó szigorú, de jóságos tekintete. Gimnáziumi pályafutásom az 1933/34. tanévben kezdődött. Abban a szerencsében részesülhettem, hogy a földrajztudomány alapjait Balogh Béla tanítása nyomán sajátíthattam el. Az első osztályt 64-en kezdtük. A nagy létszámú osztály foglalkoztatása, figyelmének lekötése, tanulmányi munkájának értékelése minden tanárunktól fokozott erőfeszítést, sőt pedagógiai találékonyságot igényelt. E feladatokat ki-ki a maga módján, az adott helyzethez alkalmazott egyéni eljárással oldotta meg. Bizony, volt közöttük olyan, akinek ez még a többiekénél is nagyobb gondot jelentett. Dr. Pauka Tibor, ez atipikusán filosz egyéniség, pl. természetrajzot volt kénytelen oktatni az osztályunkban. (Máig sem értem, miért kellett az akkori iskolavezetésnek az ő vállára tenni ezt a terhet.) Akkor az első osztályban Magyarország földrajza volt az előírt tananyag. Balogh Béla sohasem tartott órát térkép nélkül. Magyarázatának jellegzetessége volt, hogy úgy tudta a számunkra ismeretlen tájakat ismerőssé varázsolni, mintha a nagy, történelmi Magyarország térképén láttuk is volna azokat. Megkövetelte, hogy foldrajzfüzetünkben az éppen tanult tájegységet saját térképünk alapján, színes rajzon ábrázoljuk. Magyarázataiba beleszőtte a legfontosabb földrajzi alapfogalmakat. így szinte észrevétlenül sajátítottuk el azokat a terepen való tájékozódás módszerétől a folyótorkolatok milyenségén át a hegységek kőzetanyagáig, a felépülésük különböző típusáig. Feleltetéskor sokszor a térképnél háttal állva kellett sorolnunk a Kárpátok hegyláncait, a Tisza mellékfolyóit stb. Ebben nem ismert tréfát! Nem tűrte a lazaságot vagy a pontatlanságot. A már említett nagy osztálylétszám miatt kevés alkalom adódott az egyes tanulók feleltetésére. Rákényszerültünk tehát a minden órára való alapos felkészülésre. Szerette a tízévesektől elvárható szabatos, érthető, hangos beszédet. A nyelvi hibákat - nem szólva meg a hibázót - következetesen javította. Egy apró epizód máig megmaradt az emlékezetemben. A székesfőváros ismertetése volt az aznapi felelés tárgya. Előző este vettem észre, hogy a könyvemből éppen az a három lap hiányzott. (Szegény gyerek lévén a segélykönyvtárból kaptam a tankönyveimet. Valamelyik elődöm - lehet, hogy puskázás céljából - ezt a három lapot kiemelte.) Tanyán laktunk, jó pár kilométerre a várostól, még lehetőségem sem volt valamelyik osztálytársamtól 0^0 g2 &&0