Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

Szolnok város múzeumi gyűjtőhelye (Kaposvári Gyöngyi)

<3^a0 401 Qfflö SzoCnokjváros múzeumi gyűjtőhelye A szolnoki Damjanich János Múzeum Helytörténeti Adattárának (DAMHA) nagy becsben tartott gyűjteménycsoportja a szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület iratanyaga. A jegyzőkönyveket, jelentéseket, beszámolókat, levelezést olvasva elénk tárul az intézmény megalapításának, első éveinek története, és kirajzolódik egy nagyszerű tudós tanár - dr. Balogh Béla - alakja, aki a művelődés ügye iránti elhivatottságból, az akadályok előtt nem meghátrálva létrehozta és közel egy évtizeden át működtette a városi közkönyvtárat és múzeumi gyűjtőhelyet. Dr. Balogh Béla 1918 végén került a szolnoki M. Kir. Állami Főgimnáziumba. Tanári hitvallásából fakadóan érdeklődése túlmutatott a patinás intézmény falain. „Pontosan 20 évvel ezelőtt, 1923-ban, mint a szolnoki gimnázium tanára, hivatali kötelességemnek éreztem, hogy a város és környékénekföldrajzát és történelmét megismerjem és összegyűjtsem a véletlenül felszínre kerülő régészeti tárgyakat, melyek nélkül ennek a vidéknek őskori történeti művelődését nem lehet megismerni. Kirándulásaimon, amelyre sok tanulni vágyó tanítványom kísért el, megtudtam, hogy ez a föld milyen gazdag lehetett régészeti emlékekben és megdöbbentem, hogy mennyi tudományos értéketpusztított idők folyamán a tudatlanság és a közöny. Rájöttem, hogy ez a város hagyományok nélkül való, mert nincs olyan intézménye, amelynek hivatása a hagyományok gyűjtése, megőrzése, ápolása és megismertetése, vagyis ennek a városnak nincs nyilvános könyvtára, ahol a város tanulni vágyó müveit rétege és ifjúsága, általában polgársága kielégíthesse érdeklődését. Tanári és egészen más irányú szákmai elfoglaltságom nem engedték meg, hogy munkásságomat teljesen Szolnok és a vármegye történelmének és archeológiájának szentelhessem, mégis úgy éreztem, hogy a múzeum — vagy G^&9 47 G£7Ö