Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

A szolnoki földrajzi kiállítás (Gulyás Katalin)

G^ Q Qí^D műhely és tanműhelyének működését foként fényképek mutatták be. A lakossággal foglalkozó részben a népszámlálások adatai alapján dolgoztak, bemutatták néhány alföldi város népességnagyságát, a lélekszám gyarapodását, a bel- és külterületi népesség megoszlását - ugyanezeket Szolnok esetében is, kiegészítve a foglalkozási és vallás szerinti megoszlás adataival. A jogszolgáltatással foglalkozó rész három tablóját a kereskedelmi iskola tanulói készítették, térképen bemutatva a szolnoki törvényszék illetékességi területét, grafikonokon ábrázolva 1913 és 1926 között a tárgyalt bűncselekmények és a váltóperek számát. A népmozgalom adatait népszámlálási kötetekből, illetve a ferencrendi plébániahivatal anyakönyveiből szerezték be. A közegészségügy és a munkásbiztosítás húsz, illetve nyolc, igen részletes adatokat tartalmazó tablót kapott, s a Nemzeti Mozgó közönségstatisztikáját grafikonok szemléltették. Az ábrák, térképek tanulmányozásában elfáradt közönség ekkor szolnoki művészek 19 alkotásán pihentethette meg szemeit, s a szolnoki zenekultúra is kiérdemelt egy tablónyi ismertető leírást. A Szolnokkal foglalkozó vagy szolnoki vonatkozású irodalom 11 táblája és 13 db régi térkép zárta a nagyteremben bemutatott anyagot. A folyosót az oktatás kapta: részletes kimutatásokkal az óvodáktól az elemi és polgári iskolákon át a felsőkereskedelmi iskola és a reálgimnázium tevékenységéről. S nem feledkeztek meg a rendezők a vármegyei népművelési bizottság működéséről sem. Ezután a történelmi terembe léphetett be a látogató, ahol a város történetébe nyerhetett bepillantást, most már csak néhány ismertető leírás, de annál több tárgy és írott dokumentum (céhjegyzőkönyvek, baromorvosi oklevél stb.) és számos régi metszet és újabb fénykép segítségével. Külön rész mutatta be az egyháztörténet emlékeit. E történeti tárgyak közül nem egyet majd a múzeumi gyűjtőhely leltárkönyvében láthatunk viszont: Balogh Bélának később sikerült egy részüket vásárlás vagy ajándékozás útján a múzeum számára megszerezni. A régészeti terem gazdag anyagát teljes egészében magángyűjtők féltett kincseiből állították össze. A legnagyobb és legértékesebb kollekciót Hild Viktor adta kölcsön a kiállításra, de Balogh Béla saját gyűjtésű régészeti tárgyai, a gimnázium szertárában található régészeti leletek és több gyűjtő szórvány anyaga is helyet kapott itt. A legjelentősebb, szakszerűen megkutatott lelőhelyek Tószeg, Felső-Szászberek voltak, míg a legtöbb tárgy a Zagyva gátjának építése során megbolygatott lelőhelyekről, különböző korszakokból származott. Balogh speciális érdeklődését, kutatási területét tükrözi a termet lezáró antropológiai blokk. 0^0 43 QőTÖ