Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

A szolnoki földrajzi kiállítás (Gulyás Katalin)

0^a0 Q Q^D Városi Színház díszelőadását nézték meg a Társaság tagjai. Másnap mintegy 30 résztvevővel autóbuszra szálltak, s Szolnokról Törökszentmiklós-Szapárfalu-Fegyvernek-Tiszabő érintésével tanulmányi kirándulást tettek Tiszaroffra. Útközben több helyen is megállva az érdekesebb felszíni képződményeket tanulmányozták, és a feltárásokban (pl. téglavető gödrök, különféle mélyebb beásások) a felszín -alatti rétegződést is megfigyelték. Délután a tudós társaság tagjai Tiszarofíról hajóval tértek vissza Szolnokra, onnan pedig vonattal utaztak a fővárosba.

5 A Földrajzi Társaság vándorgyűlése önmagában is jelentős esemény volt: a világháború, a trianoni országszétdarabolás, majd a húszas évek elejének gazdasági-pénzügyi válsága után a tudományos közélet magára találásának, újjászerveződésének egyik aprócska jele. A vándorgyűlés helyszínének és az előadások tematikájának kiválasztását a Magyar Földrajzi Társaság keretében az 1920-as évek közepétől megújuló nagyszabású tudományos program: az Alföld kutatása határozta meg (a társaság Alföldkutató Bizottságának elnöke Cholnoky volt). A földrajztudományban a megmaradt országterület tudományos kutatása nagyobb hangsúlyt kapott, ennek része az Alföld sajátosságainak, értékeinek felfedezése is. „Ha az Alföld tudatosan akarja kiépíteni jövőjének alapjait, egyelőre áldozatok árán is elő kell mozdítania a geográfiai, klimatológiai, hidrológiai, agrokémiai, geológiai és kultűrtörténelmi kutatásokat" - hangsúlyozza Balogh Béla is a földrajzi kiállítást ismertető írásában.

6 Évekkel később nyilvánvaló lett persze, hogy a Földrajzi Társaságnak sem anyagi ereje, sem szervezeti keretei nem elégségesek egy ilyen hatalmas feladat végrehajtására vagy akár csak a különböző tudományágak kutatásainak összehangolására, egybefogására. 2. Miután 1925-ben a Társaság választmánya még sikertelenül kereste meg előbb Sopront, majd Pécset a vándorgyűlés megrendezésének kérésével,

7 valamikor 1926 utolsó hónapjaiban merülhetett fel Szolnok lehetséges helyszínként, írásos dokumentum nem rögzíti, ki volt a javaslattevő: minden valószínűség szerint Balogh Béla, aki 1926. szeptember 30-án nyert felvételt a Földrajzi Társaság rendes tagjai sorába.

8 Mindenesetre a vándorgyűlés szerreformátus egyház történetét, értekezett a mezőtúri céhek életéről, és ő állította össze a máig legalaposabb gimnáziumtörténetet is. 5 Mihalik László: A Magyar Földrajzi Társaság szolnoki vándorgyűlése. In: Földrajzi Közlemények XV. 1927/7-10.176-179. p. 6 Balogh Béla: A szolnoki földrajzi kiállítás. Különlenyomat A Szolnoki M. Kir. Állami Verseghy Ferenc-reálgimnázium 1926-27. évi értesítőjéből. Szolnok 1927. 2. p. 7 Magyar Földrajzi Társaság Levéltára, 16/1925. Jegyzőkönyv a MFT választmányának 1925. április 30-án .... tartott rendes havi üléséről, 11. napirendi pont 8 Földrajzi Közlemények. LIV. 1926. IX-X. füzet 252. p. 0^20 39 ®£&0