Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Hild Viktor 1855-1929 - Egy tudós portréja (Szolnoki arcképcsarnok I., 1998)

Hild Viktor, a, történész-levéltáros (Sági Gábor)

(3*5^) • <^2?D nem volt kiforrott történész. Úgy tűnik, soha nem jutott túl az anyaggyűjtés szintjén, szintézisalkotásra, egy nagyobb téma kibontására, feldolgozására, főbb fejlődési jegyek kimutatására nem vállalkozott. Meglehetősen ellentmondásos kép tárul elénk, ha Hild Viktor történészi tevékenységéhez kapcsolódó levéltárosi működését vizsgáljuk. Több jászkun település levéltárát rendezte, még 1920-as vármegyei levéltárosi megbízatása előtt. (Ekkor még a szolnoki levéltárban csak a központi igazgatás iratképző szerveinek anyagai voltak bent, az egyes településeké nem.) Ezek közül több a második világháború alatt megsemmisült, ám a megmaradtak alapján Hild e tevékenységét az utókor szakmai véleménye szakszerűtlennek ítéli. Önálló levéltári egységeket bontott szét, másokat egybeolvasztott, iratokat emelt ki, majd csoportosított át önkényesen a kor szokása szerint, s ezzel a meglévő - több évszázados - iktató-mutatós rendszert teljesen felborította, használhatatlanná tette. (Nem számolt a kései korok igényeivel, az anyagok új épületekbeni elhelyezésével, emiatt egyes „meghivatkozásai" a gyakorlatban csaknem ellenőrizhetetlenek.) Maga ugyan kétségtelenül kiismerte magát a létrehozott új rendszerben, rajta kívül azonban már senki sem. A tipikus példa erre Jászapáti ma szinte kutathatatlan anyagának „rendezése", de a töredékesen megmaradt levéltárú Jászalsószentgyörgy esetében is találkozunk Hild nem igazán szerencsés működésének nyomaival. Ha Hild Viktor írói-publicisztikai tevékenységét jellemeznünk kell, akkor leginkább polihisztor újságírónak tekinthetjük, rendkívül erős politizáló hajlammal. Ehhez igen sajátos emberi vonások járultak. Hild kemény, minden kompromisszumra képtelen, meggyőződéses 48-as függetlenségi volt, kemény ellenfele mind a Jászberényben otthonra talált Apponyi-féle középutas politikának, mind a Tisza-féle konzervativizmusnak. Politizáló újságíróként igen sok ellenséget szerzett, akik életútját is komolyan befolyásolták. Jászberényből való kényszerű távozása, s a megyei monográfia szerkesztésére nyert megbízatásának jászsági megóvásajói mutatják ezt. Mindezen problémák, hibák felsorolása után talán furcsának hat, de Hild Viktor múzeum- és könyvtáralapítói, történészi szerepe jelentősége, hatása mindezek ellenére Szolnok város s a megye életében vitathatatlan, s kétségbevonhatatlan. Nem értékelhetjük ugyanis szerepét anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk azt a közeget, amelyben dolgozott. Az 1876-ban létrehozott, de az ellentétes érdekek nyomán többször is csaknem szétszakadt, nagy, tradicionális kultúrájú, megyei központ szerepű városokkal nem bíró Jász-Nagykun-Szolnok megye, s a gyorsan fejlődő, GOS 25 o^