Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Hild Viktor 1855-1929 - Egy tudós portréja (Szolnoki arcképcsarnok I., 1998)

Hild Viktor, a, történész-levéltáros (Sági Gábor)

QŐ7Ö • G^iö J-CitdViíitor, a történész-tevéttáros Hild Viktor polihisztorként él a szolnoki köztudatban. Foglalkozott régészettel, numizmatikával, címertannal, pecséttannal, s tiszteletbeli, majd vármegyei levéltárosként a megyetörténet írott forrásaival. Katalogizált, rendszerezett anyagai, könyvei a Damjanich János Múzeum és a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyűjteményeinek alapját képezik. Ha Hild Viktor történészi tevékenysége kerül szóba, általában mindenki a „Jegyzetek a Jászságról" címmel megkezdett 12 kötetnyi kéziratára, illetve regesztaanyagára gondol. Sajnos a második világháború-ezt az anyagegyüttest is alaposan megtépázta, de még így is a legelső, imponáló nagyságú adatbázis a megye története iránt érdeklődő kutatóknak. Maguk a kötetek és a regeszták hihetetlenül gondosan és precízen, gyöngybetűkkel, különböző színű tintával, jól olvashatóan lejegyzett, képzőművésznek, térképésznek is becsületére váló részletességű és pontosságú rajzokkal, térképekkel, ábrázolás-másolatokkal ellátott, jól mutatózott anyagok. Ugyanakkor e gigászi munka szakmai értékelésekor már némiképp megoszlanak a vélemények. Többen is leírták már, hogy maga a forrásanyag egy teljességgel szelektálatlan, zömmel értékeletlen vagy gyakran rosszul értékelt adathalmaz, az esetek többségében minden különösebb tematikai csoportosítás nélkül. Hild Viktor mindent feljegyzett, az Illéssy János levéltárostól Budapestről kapott anyagoktól kezdve a különböző sematizmusok adataiig, a szóbeli közlésektől kezdve a nagy példányszámban kiadott munkák részleteiig; újságcikkeket, számos történeti résztudomány (oklevéltan, címertan, pecséttan, kronológia) - a témához gyakran még távolról sem kapcsolódó - adalékait betűhíven, utólag feleslegesnek ítélt, oldalakra rúgó töltelékszövegeikkel együtt. Bejegyezte a Belügyminisztérium levéltárrendezési rendeleteit, különböző újságok tárcáinak népmondai jellegű, költött elbeszéléseit, verseit, s gyakran olyan általános, nagy példányszámban kiadott munkák fejezeteit is, mint pl. az „Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben" című sorozat, vagy Hornyik János: Kecskemét története c. könyve. S tette ezt 0£?D 22 0^0