Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - Supplementum 1. - Sár-hegy tanulmányok (1985)

Pozder, M.: A Sár-hegy és szőlői

Századunk harmincas éveiben a város mezőgazdasági területe változatlanul és túlnyomóan apró, törpebirtokok között oszlott meg. A Likosság fo jövedelmi forrása még a bortermelés, kiegészítve azonban a csemegeszőlő és a gyümölcs termesztésével. A Sárhegyen is szaporodnak a gyümölcsösök a szőlők helyén, a tetőn lévő szőlők viszont kezdenek parlaggá válni. °° 1944 novemberében a Farkasmályi pincék adnak menedéket többezer gyöngyösi lakosnak, akik ott vészelik át a városért folyó harcokat. Az ötvenes években országosan visszaesett a szőlőtermesztés, ez területünkön is érezhetővé lett. A Sárhegy meredekebb lejtői kezdenek parlaggá válni. A fárasztó élőmunkát, a hegyre feljárást, a csapadékvíz romboló hatásának eredményét: a meredekekről lemosott földet háton, puttonyban, kosárban visszahordani egyre kevesebben vállalják. A korszerűbb, gépi művelési módokat nem lehet mindenütt alkalmazni. A gyöngyösi szőlész-patrióták ebből az állapotból keresik a kiutat. A Sárhegy szőlőkulturajának felújításáról 1956-ban irt tanulmányt KECSKÉS PÉTER gyöngyösi középiskolai tanár. A felújításra vonatkozó gyakorlati meggondolásokat igy látja: 1. Át kell adni megvételre 400 négyszögöles parcellákban az elhagyott területeket. 2. Adjon az állam a szokásos kedvezményeken felül, kiváltságképpen 8 évi adómentességet. 3. Az úgynevezett VAS PÁL-féle gyümölcsöst adja át a tanács a Vak Bottyán gimnázium tanári testületének 400 négyszögöles parcellákban azzal, hogy szakemberek bevonásával speciális helyi szőlőkulturát teremtsenek ott szakcsoport alakításával. 4. A felújítási munkába vonják be a Szőlészeti Kutató Intézetet. 5. A Sárhegy felújításának ügyét mindenekelőtt szakbizottság tárgyalja meg és döntsön arról. "

9 1958-ban az MSZMP Városi Pártbizottsága az országos termelőszövetkezeti fejlesztési munka során körültekintő felmérést készíttetett, mely a gyöngyösi parasztság birtokhelyzetét mérte fel. A felmérés megállapította, hogy 1956-1959 között a szőlőterületek rekonstrukciójára nem törekedtek a tulajdonosok. Kb. 500 kh elöregedett szőlőterület esett ki a termelésből. A szőlőkben rablógazdálkodás folyt, a metszéstől kezdve az őszszel tüzelőnek kocsiszám hazahordott támasztókarókig. A szőlők minősége igen erősen leromlott.

70 Az 1960-ban alakult, illetve a már meglévő és ekkor megerősödő termelőszövetkezeteknek, mint nagyüzemeknek a Sárhegy meredekebb oldalai szőlőtermesztésre nem voltak alkalmasak. A parlagterületeken például juhlegeltetést végeztek. 1969-ben, a termelőszövetkezetek egyesülése után Gyöngyösön 260 hold gyengén termeő, elöregedett szőlőt vágtak ki. 71 A Sárhegy nagyüzemi müvelésre alkalmas területeit felújították, azokon a területeken pedig, amelyek nagyüzemi müvelésre alkalmatlanok, kertszövetkezetek alakultak. Ma már igen sok szép, virágzó szőlőt, gyümölcsöst, úgynevezett "hobby-kertet" találhatunk a Sárhegyen, annak gyöngyösi oldalán. A termelőszövetkezetek, a kertszövetkezetek, a gyöngyösiek szorgalma az elmúlt tiz-tizenöt évben újra életet varázsolt a Sárhegyre. A farkasmályi pincék ma az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát, a Gyöngyszöv ÁFÉSZ és magántulajdonosok birtokában vannak. A tiz éve még menthetetlenül öszszeroskadni készülő épületeket az elmúlt évben rendbehozták, kicsinosították a környékükkel együtt. Idegenforgalmi és reprezentációs célt szolgáló pincék, présházak, nyaralóházak most. Befejezésül a Sárhegynek a szőlőtermesztés szempontjából érdekes időjárási viszonyairól, időjárási adatairól összegyüjtötteket közölném. Talán ETHEI SEBŐK LÁSZLÓ adja a legfestőibb időjárási leírást: "A légtüneti mozgalmak igen szabályos lefolyásúak. Jégeső leginkább a saárhegyi s délre eső vidéken mutatkozik olykor. ... Felhőink rendesen a Kékes vagy Gallya csúcsain születnek, ... ha pedig délnek indulva a Saár-hegyen végig lovagolnak: ugy bizonyosan szenved a gyöngyösi határ..."^2 Szintén ETHEI SEBŐK LÁSZLÓ találta meg a Ferencesek könyvtárában azt a kéziratos feljegyzést, miszerint "Anno 1618. Az geongeossi zőlőket előzör zöld hideg elvette, az utánn az ragia, utolzor az jegh eső elverte, ugy annyira, hogy semmi bor nem volt ez esztendében"* ', 1725-ben a jég elverte a sárhegyi szőlőket. "* fi 8