Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - Supplementum 1. - Sár-hegy tanulmányok (1985)

Pozder, M.: A Sár-hegy és szőlői

Visontai dűlőn néhai SZÁLAI MÁRTON szőlőjét, BALOG MIHÁLY uram Pincési és Nyul­mályi szőlőjével együtt. 13 A szüret idejét és rendjét, a korabeli országos szokás szerint a város tanácsa ál­lapította meg. így 1715-ben a "régi mód" felújítását mondták ki. Eszerint október 17-én és 18-án a Nyulhegyen, 20-án Sáron'és Szurdokon lehetett szüretelni. 14 1723-ban már fennállott a kilenc hegyközség. Ebből kettő volt a Sárhegyen: a Fel­sőnyulmályi és a Sárhegyi. A hegyközségek külön-külön tartottak a szolok őrzésére pásztort. 15 1724-ben a városi tanács ugy határozott, hogy aki az abasári ut mellett lévő tégla­égetőtől az úgynevezett Ingó-kutig terjedő régi szőlőkber ujat kezd és azt megdolgozza, a város taksa fejében a földet neki adja. 1° 1725-ben a dézsmajövedelemből törölni kellett a sárhegyi bevételt, a jég elverte a szőlőket. *' A Visontához tartozó sárhegyoldali szőlőket 1725-ben első osztályúnak mi­nősítették. 17a BÉL MÁTYÁS leírása Heves megyéről 1730-1735-ből kelt. Gyöngyöst igy látta: "A szőlők egy része a várostól nyugatra ... helyezkedik el ... másik részük a Sárhegy napsütötte lejtőin kelet felé, valamivel távolabb a várostól. Mindkét szőlővidék, - a sík­ságiak és a sárhegyiek, - a Mátra erdeivel, hegyeivel a háttérben, - derűs benyomást keltenek a szemlélőben. A hegyek az északi széltől is védik a szőlőket. "18 Abasár "a Sárhegy tövében fekszik ... a lakosság csak a jó bort termő szőlőhegyekből tud meg­élni."^ 1745-ben épült a Szent Anna kápolna a hegy abasári részén. BOSSÁNYI GÁSPÁR földesúr építtette. Szent Anna többek között a kádárok védőszentje is, szőlőhegyi kápol­nái a XVIII. században épülnek sorra az országban. A titulusválasztás tehát bizonyára itt sem volt véletlen. 20 1750-re a Farkasmály egészen be volt ültetve szőlővel, a gyepümaradvány a Bené­re vezető ut mellett húzódott. Ennek egy részét a város lakói szintén szőlőnek fogták fel, de mivel engedély nélkül tették, a tanács a szőlősorokat kapásokkal behuzatta. Ugyanebből az évből kelt céhösszeirás említi, hogy a kovács céhnek a Pincési-hegyen van egy 12 kapás (1 kapás = 200 négyszögöl) szőlője. *• Visontán 1750-ben létesül a Haller család szőlőtermelő majorja. A szőlőgazdaság területe kb. 50-60 holdas volt, a Sárhegy oldalában az un. Vizespincétől a Szoroskáig terjedt. A gazdaság a század végére az örökösök között felosztódott, s a sárhegyi sző-* lők ezen részén sok apró tanya jött létre. 21a 1759-ben állították föl a Szent Donát szobrot a Sárhegy déli oldalán, az egri or­szágút abasári elágazása előtt. Donát a szőlősgazdák, szőlőskertek védőszentje. Különö­sen villámcsapás, jégeső eltávoztatásáért szoktak hozzá folyamodni. 22 Nem véletlenül került tehát a szent szobra erre a helyre, mivel a Sárhegynek ezen része szenved leg­többet a jégesőtől. A szobor körülbelül egy méter magas, ión fejezetű oszlopon áll, négyzet alaprajzú talapzatán dombormű látható: Donát a vihar elhárításáért könyörög. " A vallásos egyesületek, a confraternitások szőlőműves céheket alkottak. Irataikból tudjuk például, hogy a "becsületes Szent Tamás czéhnek két darab szőlője" van "melyet régi eleik szereztek. Az egyik a Sár hegyen. Alsó szoms zédja DEVAY ANDRÁS, a felső TÍMÁR MIHÁLY szőlője. ... E két darab szőlőt közösen a céhbelik dolgozzák. "24 A benei utmenti gyepünek egy részét aztán a város maga szántatta föl és a plébá­nos jövedelmének javítására engedte át. 1767-ben GYARMATY GYÖRGY plébános aztán kiosztotta ezeket a földeket az arra vállalkozók között, hogy azt is szőlővel telepítsék be. így remélt nagyobb jövedelmet belőlük. De az április 1-én tartott közgyűlésen a la­kosság egyöntetűen azt kívánta, hogy ujabb szőlőket ne engedjen a tanács telepíttetni, mert a bort végül is nem tudják kimérni, eladni, a tanács tehát újból csak behuzatja a sorokat. 25 A szőlők fejlődését a dézsmalisták is jól tükrözik. 1765-ben a sárhegyi dézsmás szőlők száma 56, melyből az Öreg-Farkasmályi dűlőre 17, Gálya dűlőre 39 esett, 1767-ben "az Benei praediumbul Ns. városunk tulajdon maga részére obringált Bor Dézs­mának Laistroma" szerint a harmincegy tulajdonos, valamint az "ispitai" kántor a ter­mett 108 urna bor után "ll urna, 2 cubuli és 8 media" mennyiségű bort adózott. 27 1769-ben a szőlőt védő árkok és földhányások átterjeszkedtek a Mérges-pataknak a város felőli partjára. A tanács elhányatja ezeket. 2 ° 64

Next

/
Thumbnails
Contents