Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - Supplementum 1. - Sár-hegy tanulmányok (1985)
Kovács, M.: A Sár-hegy növénytársulásai
Egyéb kiserofajok Arabidopsis thaliana Rumex acetosella Scleranthus annuus c/ Pusztafiives lejtők A pusztafüves lejtők ( Pulsatillo-Festucetum rupicolae , Stipetum stenophyllae) a Sárhegy leggyakoribb növénytársulásai. Az állományok egy része az intenzív legeltetés következtében degradálódott ( Cynodonti-Festucetum pseudovinae) . A legszebb kialakulású, fajgazdag állományokat a farkasmályi kőbánya feletti lejtőkön találjuk, de gyakoriak a Gyöngyös felé eső déli, délnyugati lejtőkön is. Pulsatillo-Festucetum rupicolae A fajgazdag, zárt gyepszintű társulásban domináns a Festuca sulcata és a F. valesiaca. Az őszi aszpektusban, különösen a legeltetett részeken gyakori és tömeges lehet az Andropogon ischaemum, fáciesalkotó még a Stipa stenophylla. A társulás jellemző növényei a Festucion elemek, amelyek között megemlítendő a pontusi Lathyrus pallescens, amelynek legközelebbi lelőhelye a Pilisben van. A Lathyrus pallescens megtalálható a farkasmályi kőbánya feletti pusztafüves lejtőkön, de két évtizede még a Sárhegy keleti lejtőjén, a szőlők közé beékelődött pusztafüves lejtőkön is élt. A szubmediterrán Plantago argentea az Északkeleti Középhegységben csak itt és Mátraháza közelében (PÖCS) fordul elő. A Festuc ion elemek közül ritkább növényfaj az Avenastrum compressum (legközelebbi lelőhelye a verpeléti Várhegy és a siroki Derno-hegy), továbbá az Echium rubrum , Linum flavum. A nagyszámú Festucion, Festucetalia és Festuco-Brometea elem mellett a florisztikai összetételben fontos szerepet játszanak a melegkedvelő tölgyesek, a Quercetea pubescenti-petraeae fajok is. Ezek közül konstans a Geranium sanguineum és a Teucrium cahamaedrys (vö. 2. táblázat). A pusztafüves lejtők mindig szoros kontaktusban vannak (vagy potenciálisan voltak) a melegkedvelő tölgyesekkel, erre utal az "erdei" elemek nagy száma is. A pusztafüves lejtőkön és a melegkedvelő tölgyesekben ( Corno-Quercetum ) a legnagyobb az un. erdős-sztyep fajok aránya, amelyek a következők: Acer tataricum Clematis recta Genista tinctoria ssp. elata Geranium sanguineum Hypochoeris maculata Inula hirta Iris variegata Fragaria vesca Peucedanum alsaticum P. cervaria P. officinale Phlomis tuberosa Prunus fruticosa P. tenella Sedum maximum Teucrium chamaedrys Thesium linophyllon Az erdős-sztyep fajok jelentős része az egykori Aceri tatarico-Quercetum erdők növénye volt, amelyek zonális társulásként a Sárhegy lábán és oldalán, mintegy 310 m magasságig, a mai szőlőkultúrák helyén fordultak elő. 50
