Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - Supplementum 1. - Sár-hegy tanulmányok (1985)

Székely, A.: A Sár-hegy kialakulása és felszíni formái

azonban a Mátraalja szigetszerű hegységének is tekinthető, minthogy erosebben kapcsolódik a Mátraaljához, ahonnan sok közvetlen hatás éri (NOSZKY J., 1927 földtani alapon, SZÉKELY A., 1960, 1964 természetföldrajzi alapon). Jelenlegi álláspontunk a tájalakító elemek és tényezó'k részletes elemzése alapján az, hogy szerkezete, felépítése (5., 6. ábra), domborzata (7. ábra), főleg magassága és lejtőviszonyai (8., 9. ábra), valamint talaja alapján egyértelműen a Mátra hegység része, éghajlata, növényzete és állatvilága átmeneti jellegű a Mátra hegység és a Mátraalja között, de a hegységhez közelebb áll. Ez általánosan jellemző' a hegység déli peremének lejtőire, bár az előreugró Sár-hegyen kétségtelenül kissé erősebb mértékben és feltűnőbben - nyugati és keleti lejtőin is - érvényesül. A Sár-hegy első' rövid földtani jellemzése és térképezése Noszky Jenőtói származik mátrai kutatásai keretében. A Sár-hegyben a Mátraaljá.i lesüllyedt andezithegység egyik "fennakadt roncs"-át látta, mégpedig a legnagyobbat: "nagyobb fennakadt rög a gyöngyösi Saárhegy" (NOSZKY J., 1927, p. 110). A "fennakadt rög" megjelölés azt is tanúsítja, hogy NOSZKY J. is vetőkkel körűihatárolt sasbércnek tekintette a Sár-hegyet, - amely a Mátra vastag vulkáni takarójának leszakadt "hatalmas horst"-ja (NOSZKY J., 1927, p. 38), bár ezeket a vetó'ket térképén nem jelölte, nyilván azért nem, mert arra földtani bizonyítékot nem talált: "ezeknek pontosabb kialakulására nézve, nem látván meg bennök az éles szerkezeti vonalakat, . . . úgy, hogy itt csak kombinátiókkal lehet egyeló're tapogatózni; annál is inkább, mert itt a mélységbeli viszonyokból még keveset ismerünk." (NOSZKY J., 1927. p. 84). Az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékének mátrai kutatásai során az 50-es évek végén a Sár-hegyet Pesthy László vizsgálta. DK felé lépcsőzetesen levetődött rétegvulkáni képződményt ismert fel benne (szóbeli közlése terepjegyzőkönyve alapján). E földtani adatokból a beszakadásos kaldera-szerkezet peremén E-ra billent vulkáni takaró részletnek tartották (SZÁDECZKY K. E. - VIDACS A. - VARROK K. stb., 1959). Láng S. az 50-es évek elején végzett mátrai felszínalaktani kutatásainak eredményeként: "A Kékes tönkjének dél felé messze előretolt, különvált része a háromszög alakú Sárhegy (500 m). Törések mentén körös-körül meredeken szakad le, különösen északra" (LÁNG S., 1955, p. 193). Tehát LÁNG S. is leszakadt sasbércnek látta. Varga Gy. szerint "a gyöngyösi Sár-hegy morfológiailag egy aszimmetrikus magaslat, melynek DK-i és ÉK-i oldalán levő meredek leszakadás tektonikai hatást tükröz" (VARGA GY., 1975, p. 29). Tehát végeredményben VARGA Gyula is sasbércszerűen kiemelt magaslatként értelmezte. Az 1950-es években végzett részletes mátrai felszínalaktani kutatásaim során a Sár-hegyet szintén sasbércnek tartottam: "Minden oldalról éles vetőkkel körülhatárolt, fiatalon kiemelt horszt. A Sár-hegy andezitje mindkét oldalon több száz méterrel mélyebbre zökkent. Nagyobb részt pszeudoagglomerátumbol áll, emellett lávapadok, az alsó szintet tufák épitik fel. A Sár-hegy a posztpannoniai időkben is jelentősebben emelkedett meg, mint környezete. A pannon tó szintjéből még nem emelkedett ki annyira, miként ma a pannóniai hát fölé. A környező pannóniai üledékekben ugyanis alig találunk andezittörmeléket. Ezt igazolják a Sárhegy D-i lábánál a lignitbányákban tapasztalt erős Ny-K-i irányú vetők is. A Sár-hegy sasbérce maga is több vetővel összetöredezett. A Sár-hegy peremein és belsejében a Mátraalja minden vetőirányával találkozik. Legerősebben azonban az EK-DNy-i, az ÉNy-DK-i és az E-D-i vetők érvényesülnek, amelyek meredek peremeit kialakították. Meredek lejtői kopárak, és azon csak vad vízmosások futnak le. D-i része emelkedett a legmagasabbra. Alacsonyabb E-i szegélyén a Pipis-hegy és a Dobóci-lapos szép denudációs szintet jelöl." (SZÉKELY A., 1960, p. 239-240). Ez év tavaszán a gyöngyösi Mátra Múzeum felkérésére Gyöngyös várossá nyilvánításának 650 éves évfordulójára végzett új kutatásaim, - melyekhez sajnos kevés idő állt rendelkezésemre - meglepő új eredményekre vezettek. Az új felismeréseknek több oka is van. Ezek közül legfontosabb, hogy több és nagyobb kőfejtő - főleg a nyugati oldalon - jobban feltárja a hegy szerkezetét, mint negyedszázaddal ezelőtt. Hasonlóképpen a visontai lignitkutató fúrások több fontos adatot szolgáltattak a hegység üledékekkel fedett folytatására vonatkozóan. Végül vulkánmorfológiai tapasztalataim és szemléletem is jelentősen fejlődött az elmúlt negyedszázad folyamán, elsősorban a fiatal, s főképpen a működő tűzhányókon végzett - már említett - kutatásaim, megfigyeléseim alapján. 16