Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - Supplementum 1. - Sár-hegy tanulmányok (1985)

Székely, A.: A Sár-hegy kialakulása és felszíni formái

5. ábra A Sár-hegy földtani térképe és keresztszelvénye (szerk.: Dr. Noszky Jenő 1926) A/ Földtani térkép Jelmagyarázat: 1. piroxen andezitláva, 2. andezitpiroklasztikum, 3. pannon üledékek, 4. pleisztocén üledékek, 5. pleisztocén hordalékkúp B/ ÉNY-DK-i keresztszelvény Jelmagyarázat: 1-5 mint az A térképen, 6. riolit nyabb, legkevésbé tagolt és legfiatalabb, legmelegebb, legszárazabb, vizekben legszegényebb kistája. Szépen fejlett hegylábfelszínek, alacsony hátak, széles völgyek és kis hegylábi medencék jellemzik. így csak az északi emelkedő és a déli süllyedő térszín közötti középső sávban maradt felszínen az egykori vulkáni hegység roncsa a tulajdonképpeni Mátra hegység, de ez is e szerkezeti mozgások során kialakult jellegzetes nagy aszimmetriával. A legmagasabb és legtagoltabb központi kistáj. Magas hátak és gerincek, mély völgyek, meredek lejtok jellemzik a magasságnak és a domborzat kitettségének megfelelően váltakozó éghajlattal és erdőségekkel. A SÁR-HEGY A Sár-hegy a Központi Mátrának félszigets/.erűon délre előreugró hegye. Így már a Mátraalja 200 m-es pliocén-pleisztocén halornságából emelkedik ki, hirtelen meredek lejtó'kkel. így valóságos határhegy az eltérő' jellegű X'yugati- és Keleti-Mátraalja között az északi részen (4. ábra). Ez a helyzete egyrészt megjelenését impozánssá teszi. A Mátra felé közeledve délről jellegzetes félkúp alakja szembetűnő, valódi magasságát meghaladó látszatot kelt (1. kép), másrészt a Mátrán belüli tájbesorolása változó. Általában a Mátra hegység részének tartják (LÁNG S. , 1955, p. 193). Helyzete: alapján 14