Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 20. (1995)

Szakáll, S.–Dódony, I.–Kovács, Á.: Volfrámásványok a nagybörzsönyi ércesedésből

2. ábra. Szkorodit (szürke) és jarosit (fehér) kvarcban. Nagybörzsöny. Rózsa-hegy csúcsa. Visszaszórt elektronkép. Fig. 2. Scorodite (grey) andjarosite (white) in quartz. Nagybörzsöny. Peak of the Rózsa Hill. Back-scattered electron image. rosittá es gœthitté bomlott. A jarosit sárga, sárgásbarna porszerű halmazokat alkot, míg a szkorodit halványzöld kérgek, gömbös felületű bekérgezések, gömbös-vesés aggregátumok formájában észlelhető (2. ábra). A ferberit (hübnerit) - minthogy ellenállóbb ásványok - többé-kevésbé ép szigetekként megmaradtak a kovás alapanyagban. Bár a ferberit esetében sokszor megfigyelhető, hogy a {010} formával párhuzamos síkok - a kiváló hasadás - mentén a mállás erőteljesebb volt (3. ábra). A ferberit "szigeteket" szinte mindig szkoroditból (illetve szkoroditból, jarositból és goethitből) álló szegély veszi körbe. Ennek a szegélynek pontosabb EDX-vizsgálata nemcsak a szkorodit, jarosit és goethit meglétét támasztotta alá, hanem sikerült más, eddig közelebbről nem identifikált ásványfázisokat is találni. Az egyik ásvány 10-15 (im-es gömbökből álló aggregátumokban, csomókban jelenik meg, kémiai összetevő az ólom az alumínium és a foszfor. A paragenezis, illetve a megfigyelt tulajdonságok alapján a plumbogummittal lehet azonos. A másik 10-20 цт-es méretű, antimon, volfrám, vas és kéntartalmú aggregátum, amit - kémiai összetétele alapján - több ásványból álló keveréknek tekintünk. A foszfor-tartalmú fázisok megjelenése annak ismeretében nem meglepő, hogy a Rózsa-hegy csúcsán lévő feltárások kvarcitjának üregeiben 1-3 mm-es, fehér, hexagonális prizmás termetű fennőtt apatitot találtunk. Megjegyzésre érdemes, hogy ebben a paragenezisben is megjelennek a már az Altáró ferberites anyagából említett xenotim-kristályok. Itt nem arzenopiritben, hanem az annak mállá7