Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 20. (1995)

Hír, J.: A Lök-völgyi-barlang őslénytani ásatásának eredményei

Egyes rendszertani csoportokon végzett speciális vizsgálatok után úgy látjuk, hogy a barlangkitöltés rétegtani tagolása alapos átértékelést kivan és indokolt a KADIC et MOTTL (1938)-féle rétegszámozásától teljesen független új beosztás leírása (4. ábra). 8. (legalsó) réteg (18.-10. minták) Sárga színű, erősen cementált kőzettörmelék. Az üledék még a fiatal középső pleisztocén során képződött. Ezt bizonyítja a differenciálatlan fogzománcú Arvicola, egy mainál nagyobb termetű és a solymári, pongor-lyuki faunákból ismert hörcsögalak, valamint "deningeroid" medve jelenléte. A szibériai pocok dominanciája hideg sztyepklímát jelez. A réteg az európai pleisztocén időrétegtani rendszerben nagy valószínűséggel a Saalian glaciálisba helyezhető. A leletanyag ugyanakkor ahhoz kevés, hogy a többi magyarországi fiatal középső pleisztocén faunához való viszonyát tisztázni lehessen. (A sziklalajzatot az 1994-évi ásatás során sem értük el, ezért feltételezhető, hogy a kitöltés legalsó, maximálisan 1 m vastagságúra becsülhető része még ismeretlen.) 7. réteg (9. minta) Barna színű, nem cementált durva kőzettörmelék. Leletanyaga értékelhetetlenül csekély. Feltételezhető, hogy egy eróziós hiátust jelez a két breccsapad között. 6. réteg (8. minta):barna színű cementált breccsapad 5. réteg (7. minta):barna, laza kőzettörmelék 4. réteg (6. minta):világosbarna, laza kőzettörmelék 3. réteg és a 2. réteg legalsó része (5. minta): vékony breccsapad és fölötte barna színű laza kőzettörmelék. A rétegcsoport faunája a 8. rétegétől alapvetően különbözik és összességében interglaciális jellegű. Az Arvicolák fogzománca gyengén specializált, a hörcsögöket már a mai Cricetus cricetustól méreteiben nem különböző alak képviseli. A pockok között domináns a Microtus arvalis és igen gyakoriakká válnak a gyíkok. Mindez nagy valószínűséggel megfelelhet a magyar gerinces faunakronológia süttői fázisának, melyet KORDOS et RINGER (1991) az Eemien-nel és az 5e Emiliani fázissal azonosít. Feltételezhető, hogy az 1932-33-évi ásatások során a leletek többsége innen került elő, mivel KADIC et MOTTL (1938) figyelemre méltónak tartották az akkori medve- és farkas-leleteknek a tipikustól mintegy 30%-al kisebb méreteit (sajnos abszolút adatok közlése nélkül). KRETZOI (1953), JÁNOSSY (1979, 1986) szerint a viszonylag kistermetű ragadozó fajok jellemzők a süttői fázis faunáira. 2. réteg középső és felső része (4.,3.,2. minták): barna színű, helyenként állatjáratok által bolygatott kőzettörmelék 1. réteg (1. minta): szürke színű laza kőzettörmelék. A rétegcsoport faunájában keverednek a süttői és a holocén elemek. A 4. mintából neolit cseréptöredék is előkerült, ugyanakkor az Arvicola-leletek fogzománcmintázata még megegyezik a 6.-3. rétegek anyagával. Az 1994-évi ásatás során semmilyen paleolit leletanyag nem került elő. Köszönetnyilvánítás A szerző ezúton is köszönetét fejezi ki mindazon intézményeknek, ill. alapítványoknak és szervezeteknek, melyek a Lök-völgyi-barlang 1994-évi ásatását támogatásaikkal lehetővé tették: Bükki Nemzeti Park Miniszterelnöki Hivatal Magyar Természetvédők Szövetsége Lakitelek Alapítvány 46