Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 20. (1995)

Szentgyörgyi, P.: A Putnoki dombság halfaunája

Lota lota: Nem találtam, az 1960-as években előfordult 1 I-nél (SZJ), a helyi horgászok szerint 1990 őszén a 24-ben is fogták egy példányát. Lepomis gibbosus: A tavakban nem ritka, olykor a Szuhában is nagyobb számban fordul elő. Lelőhelyei: 11, 22, 23, 24. Stizostedion lucioperca: A bányatavakba telepítve fordul elő, alkalmilag a Szuhába is bejut. Lelőhelyei: 11, 22, 23, 24. Perca fluviailis: A tavakba és patakokba nem ritka. Lelőhelyei: 11 (HGY, S), 16, 18, 19 (ЕМ, HA), 22, 23, 24. Gymnocephalus cernua: Nem túl gyakori, lelőhelye: 23. A halfaunát veszélyeztető tényezők A terület halfaunisztikai értékeit a patakokban élő védett halfajok jelentik. A bányatavakban nagyrészt telepített haszonhalak élnek. A Szuha, a Kurityán П. (nagy esőzések idején - pl. 1989 május első napjai - Kurityán I. külfejtés) tavával is összeköttetésben van, így a patak és a bányatavak halfaunája keveredhet. A halfaunára a legnagyobb veszélyt az utóbbi pár év száraz időjárása jelenti. 1993 nyár végére gyakorlatilag csak a Szuha - Feketevölgyi-patak (ez Kurityántól északra a kiszivattyúzott bányavizet vezeti a Szuhába) alatti szakaszában volt víz, a többi patak és a Szuha felsőbb része kisebb pocsolyáktól eltekintve teljesen kiszáradt. 1994 nyár végére - a tavaszi esők ellenére - csaknem ez az állapot ismétlődött meg. A Szuha, Csörgős-patak Feketevölgyi-patak közötti szakaszából és a Csörgős legalsó néhány 100 méteréből évek óta rövidebb-hosszabb időre "eltűnik" a víz (valószínűleg a bányaművelés hatására a föld alá áramlik). Ha a Feketevölgy-bánya megszünteti a termelést, majd a víztelenítést, nem fog víz - a Feketevölgyi-patakon keresztül - visszajutni a Szuhába, így az is halott patakká válhat. A szárazság mellett a vízszennyezés már több esetben okozott halpusztulást (a környék településeinek legtöbbjénél nem megoldott a szennyvíz elvezetése). Irodalom ENDES, M. (1989): A hortobágyi hal-, kétéltű- és hüllőfauna ökológiai vizsgálata - Calandrella (2): 41-56. HARKA, A. (1992): Adatok a Sajó és Hernád vízrendszerének halfaunájáról - Állattani Közlemények 78: 33 - 39. KERESZTESS Y, K. (1993): Halfaunisztikai kutatások az Északi Középhegységben - Kézirat. MÜLLER, H. (1983): Fische Europas Neumann Verlag Leipzig, Radebeul pp 320 PINTÉR, К. (1989): Magyarország halai - Akadémiai Kiadó, Budapest pp 202. SZENTGYÖRGYI Péter H-3700 KAZINCBARCIKA Patak u. 3. fsz. 3. 208