Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 20. (1995)

Sütő Zoltánné: Dinoflagellaták jelentősége a Pannon-medence globális kapcsolataihoz a mátraaljai Detk-I. sz. fúrás alapján

tese egy újabb transzgresszióhoz kapcsolódik. A 9, 2 millió évnél tetőző globális tengerszint emelkedéshez kapcsolható e zóna felső része és a Spiniferites validus Zóna együttese is. A Spiniferites validus faj a pannóniai rétegösszletben a legerőteljesebb és legjellegzetesebb forma. Viszonylag rövid fajöltőjű, de széles areájú lehetett. Határainkon kívül még kevés adat van erre vonatkozóan, de az bizonyos, hogy a déli Paratethys felé kell keresni az elterjedési határt, mert nálunk a Balaton szerkezeti övtől ÉNY-ra sehol nem találtam meg. Körülbelüli elterjedését nálunk, az 1. ábrára vittem fel. A S. validus Zónán belül is változott az egyes területek süllyedésének a mértéke, amit legjobban a Mecsektől délre eső területek fúrásaival lehet szemléltetni (SÜTŐNÉ SZENTAI M. 1995; 1994). A Zónán belüli faj és egyedszámcsökkenés az 537, 0-522, 0 m között, az 5. paleomágneses zóna alsó részén lévő, rövid idejű fordított tériránnyal hozható összefüggésbe, amit először a Kaskantyú-2. sz. fúrás példáján jeleztem (SÜTŐNÉ SZENTAI M. 1992). Efelett egy új planktonikus faj lép fel, a Pontiadinium inequicornutum, amely majd a zóna felső részén válik dominánssá (2. ábra). A dinoflagellaták faj- és egyedszám csökkenése még az anyagmárgákon belüli, Detknél a Nagykörűi F. felső részén. Ez a jelenség valószínűleg csak a Paratethysen belüli csakúgy, mint a dinoflagellaták ismételt felszaporodása a Spiniferites tihanyensis Zónában. Különösen a Mecsektől délre és Bácsalmásnál feltűnő ez, ahol először jelenik meg több más fajjal együtt, a Galeacysta etrusca faj. Északabbra, így Kaskantyúnál is, a dinoflagellaták felszaporodása a S. validus Zónából átfutó alakokkal jellemezhető. Detknél ugyanez a kép mutatkozik. A Spiniferites tihanyensis Zónát előidéző transzgresszió a Paratethysen belül nem igazolt egyenlőre és csak a jövő kutatások döntik el helytálló-e. A 8, 2-8 millió évnél kialakult globális regresszióra utal minden szelvényünkben a dinoflagellaták drasztikus faj és egyedszámcsökkenése. Erőteljes folyóvízi hatást jeleznek a Pediastrum simplex zöldalga fajok. Példa erre a detki fúrásban a 359, 2-368, 8 m-es minta. A 353, 6-175, 5 m-es hosszú szakaszon néhány mintában felszaporodnak a planktonikus Impagidinium globosum, I. spongianum, és a Tectatodinium pellitum, Chytroeisphaeridia hungarica (mint köztes stádiumú dinoflagellata) fajok. A 7 millió évnél tetőző globális tengerszint emelkedést éppen csak érzékelteti ezen az északi területen egy-egy beérkező dinoflagellata faj. A 174, 6-175, 5 m-ben a Spiniferites virgulaeformis több egyeddel van jelen, míg a 137, 6-138, 5 m-ben a Galeacysta etrusca fajnak csak egyetlen példányát találtam meg. E fajok legészakibb előfordulása itt a Mátraalján, megközelítően az 5, 8-6, 5 millió éves időn belüli. A Galeacysta etrusca faj lelőhelyeiről A fajt a toscanai Cava Serredi szelvény Messinai rétegeiből írták le CORRADINI et BBFFI (1988), majd az 1995. évi bukaresti kongresszuson Adele BERTINI és szerzőtársai Toscanától Szicíliáig több szelvényből, de szintén a Messinai rétegekből írják. Magam ezt a fajt Nematosphaeropsis bicorporis néven írtam le a Chronostratigraphie und Neostratotypen 1990 évi kiadásában és így már a megjelenésekor synonym volt a Galeacysta etrusca fajjal. A Mougeotia laetevirens Zóna elterjedése Az édesvízi Conjugatophyceae algákhoz sorolható M. laetevirens, Spirogyra 1. és 3c típusok, a Zygnema és Closterium kützingii fajok Mátraalján, de Sziráknál és Tiszapalkonyánál is, csak a Bükkaljai Lignit Formáció felső részén jelzettek, mert e formáció alsóbb részén még a G. etrusca zóna és a Dinoflagellata-Zygnemataceae Köztes Zóna is jelen lehet. Úgy értelmezem, hogy hosszú ideig a csökkentsósvízű tenger mentén éltek a mocsári vegetáció növénytársulásai, ahová helyenként még beérkezhetett az utolsó transzgreszió hulláma. 15