Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 19. (1994)

Szakáll Sándor–Földvári Mária–Kovács Árpád: Foszfátásványok a recski és a parád-parádfürdői ércesedésekből

crandallit képződött. A jarosit sárga porszerű hintések, míg a gipsz olykor több cm-t elérő nyúlt-oszlopos kristályokban fordult elő. A crandallitnak kétféle megjelenését figyeltük meg. Egyrészt nyúlt trigonális prizmák, ezekből összeálló néhány mm-es gömbös halmazok, illetve szabálytalan aggregátumok. Az egyes kristályok a pásztázó elektronmikroszkópos felvételeink szerint - hasonlóan a Ferenc-táróban találtakhoz - belül üregesek (8. és 9. ábra). Másrészt - kisebb mennyiségben - zömök termetű kristályok, melyek vagy összeállnak izometrikus aggragátumokká vagy külön-külön helyezkednek el (10. ábra). Ezek is lehetnek belül tömöttek, illetve üregesek egyaránt. A pásztázó elektronmikroszkópos felvételeken láthatóan a nagyobb, üreges kristályok belsejében azonos orientációban kisebbek helyezkednek el (11. ábra). Esetenként a nagyobb kristályok lapjain egy későbbi generáció nagyságrenddel kisebb kristályai szintén orientáltan kifejlődve jelennek meg (12. ábra). A röntgen-pordiffraktométeres felvételen (L102), a crandallitnak 19 reflexiója jelenik meg a 33-257-es JCPDS kártyával jó egyezésben (V. táblázat). A felvétel és a mikroszkópi észlelések tanúsága szerint az itt egyébként fehér színű crandallitot szoros összenövésben porszerű jarosit kíséri, igy attól többnyire halványsárga színű. Az EDX felvétel a kristályokban a Ca, Al és P elemeket mutatta ki. A kiválási sorrend alapján itt is, mint a terület más feltárásaiban a szulfátok, (illetve a crandallit) a legutolsó kiválások közé tartoznak. 11. ábra. Üreges crandallit kristály. Parád-Parádfürdő, Hosszú-bérei timsós külfejtés. (HOM 21975). Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel. Fig. 11. Crandallite, cavernous crystal. Parád-Parádfürdő, Hosszú-bérc Hill, aluminous open mining. (НОМ 21975). Scanning electron micrograph. 31