Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 19. (1994)

Szakáll Sándor–Földvári Mária–Kovács Árpád: Foszfátásványok a recski és a parád-parádfürdői ércesedésekből

A röntgen-pordiffrakciós felvétel egyértelmű azonosságot mutat a 25-20-as JCPDS kártya adataival. A felvételen a kvarc mellett a wavellitnek 39 reflexiója jelent meg, így közlésétől eltekintünk. Az EDX felvétel a kristályokban az Al és P elemeket mutatta ki. A megfigyelt paragenezis alapján, - miként a terület más érces képződményeiben - itt is epigén eredetű a szulfátos-foszfátos ásványtársulás. A szulfátok képződéséhez a nagy mennyiségben jelenlévő pirit adott alkalmat. A wavellit (más feltárásokban a crandallit és variscit) képződéséhez a foszfort a vulkánitok apatitjából származtathatjuk. Annak ellenére, hogy Kisvarsányi (1954), mikroszkópi észlelései alapján említette, hogy a hidrotermásan átalakult vulkánitokban az eredeti kőzetalkotók közül szinte minden elbomlott, viszonylag épen csak az apatit kristályok maradtak meg, nincs okunk máshonnan eredeztetni a foszfort. A terület vulkanitjainak kémiai elemzéséből (Varga et al., 1975), ugyanis megállapítható, hogy az erős hidrotermás hatást ért képződmények P2O5 tartalma nemegyszer nagyságrenddel nagyobb, mint az epeké. Valószínűleg egy savasabb pH-jú oldat mobilizálta a foszfort, ami eredetileg a vulkánitok apatitjában található, később esetlegesen az agyagásványokban, illetve a klorit-félékben is megjelenhetett. Mindenesetre ez a feltevés további vizsgálatot érdemel. A foszfát-ionok gyenge savas oldatokban sokáig oldatban maradhatnak, s csak a CO3 és SO3 anionok lekötését követően stabilizálódhatnak ásvánvkent Ca, Al , Mg stb. kationok jelenlétében, feltéve ha az oldat alkáliszegény. Ennek eredményeként az észlelt foszfátok mindig a legkésőbbi kiválások közé tartoznak. Említésre méltó még, hogy a legfiatalabb epigén ásványok között - melyek jelenleg is képződnek például a recski mélyszinten - foszfátok is lehetnek. Kiss J. (szóbeli közlés), kimutatta a foszfort e kiválások némelyikében, de a fázis pontosabb identifikálása ezideig nem sikerült. 9. ábra. Crandallit üreges prizmás kristályai. Parád-Parádfürdő, Hosszú-bérei timsós külfejtés. (HOM 21895). Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel. Fig. 9. Crandallite, cavernous, prismatic crystals. Parád-Parádfürdő, Hosszú-bérc Hill alumious open mining. (НОМ 21895) Scanning electron micrograph. 29