Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 19. (1994)

Réthy Zsigmond: Gerendás és határának természeti viszonyai

nemcsak a mezők, de a szántók jellegzetes állata, bundájáért csapdázzák. A pézsmapocok (Fiber zibethicus) a csatornák partoldalaiban telepedett meg e században. A mezei pocok (Mircotus arvalis) az egyik legismertebb és leggyakoribb állata a határnak. A vándorpatkány (Rattus norvegicus) a szeméttelep, a vágóhíd és a nagyobb elhanyagolt területű istállók körül figyelhető meg. A házi egér (Mus musculus) talán az egyik legismertebb „vadállatunk" az emberi települések környékén. A vidéken egykor gyakori ürge (Citellus citellus) már csak szórványosan él, ritkán látható a környék maradék mezőin. A határ legnagyobb testű vadja az őz (Capreolus capreolus), amely az átalakult határban jól alkalmazkodott a mezőségi kultúrtájhoz. Vadászható faj. Környezetgazdálkodás Gerendás jónéhány pontján érezni még ma is, hogy valamikor mennyire gondozott, mintaszerű majorság majd község alakult itt. Kedvenc témánkról sokszor beszélgetve egy jó barátom fogalmazta meg, hogy „az anyagi jólét utáni hajszában a ma embere nem ismert múltat, nem ismer poézist és nem törődik a lélekkel, amely a természeti környezetünkben gyökerezik." (30) Ha a természeti környezetünk rendetlen, gondozatlan, akkor az abban élő ember is az. Ez persze fordítva is igaz... A régi gazdaember harmóniában élt a természettel, azt használta, de nem zsarolta ki, mindig hosszú távra gondolkozva gazdálkodott, Házát, istállóját, udvarát és kertjét rendben tartotta, hiszen csak ,jó szerszámokkal lehet jól dolgozni"... Van egy régi, jó mondás: "rend a lelke mindennek". Ha rend van a gondolatainkban és rend a portánkon - mindenkinek csak a sajátjában, akkor már rend lesz a településen is. A környezetgazdálkodás azt jelenti, hogy "szelíd technológiákat" alkalmazzunk mezőgazdaságban és iparban egyaránt. Az elmúlt évtizedek eufórikus vegyszer- és műtrágya használata, a minden áron való többtermelés, az iparszerű mezőgazdálkodás hihetetlen sok problémát vetett fel az emberiségnek és így minden egyes településnek egyaránt. Elsősorban az ipar és a mezőgazdaság tévútjai miatt van környezetszennyezés a világ minden pontján. A gondolkozz globálisan és cselekedj lokálisan azt jelenti, hogy mindenkinek a saját feladatát kell elvégezni, helyben. Kinek New Yorkban, kinek Pesten, kinek Gerendáson. Röviden ez a lényege a környezet- és természetvédelemnek... Bármilyen legyen is a politikai rendszer, a környezetünk mindig létezik, s azzal nekünk kell gazdálkodni, hogy szebb és jobb legyen. Az utcarendezéseket, további faültetéseket, kerékpárút építést, a határban kiserdők, csenderesek létesítését, az állattartó telepek szépítését stb mind meg kell oldani, tovább kell fejleszteni, hogy az unokáknak még szebb és rendezettebb legyen a falu és határa. Gerendáson sok híres ember megfordult az elmúlt századokban, de két ember tiszteletére mindenképpen javasolnám, hogy ültessenek emlékfát: Munkácsy Mihály és Mokri Sámuel tiszteletére. E fák élő figyelmeztetésként biztathatnák a fiatalokat, hogy a legkisebb tanyavilágból is el lehet jutni az emberiség magas csúcsaira. Jegyzetek 1. Gerendás. In: Békés vármegye, szerk.: MÁRKUS György, Bp. 1936., 322.p. 2. Gerendás, i.m. 323.p. 3. HAAN Lajos: Békéscsaba története. 1858. 16.p. 4. HAAN Lajos: Lm., 17.p. 5. GAZDAG László: Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén. In: Sz. K. Múzeum Evkönyve, Orosháza, I960., 282.p. 223