Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 19. (1994)
Réthy Zsigmond: Gerendás és határának természeti viszonyai
sas (Aquila nipalensis) megfigyelve 1952. május 12.-én Békéscsaba határában; kékes rétihéja (Circus cyaneus) téli vendég időnként október és április közt; barna rétihéja (C. aeruginosus) az előbbinél gyakoribb előfordulású; vörös vércse (Falco tinunculus) fészkel a határ több pontján akácfákon. Fácánfélék (Phasianidae): fogoly (Perdix perdix) valamikor gyakori fészkelő volt, mostani előfordulásáról nem tudok; fürj (Coturnix coturnix) egykor gyakori volt, az utóbbi években újra hallható lassan növekvő állománya; fácán (Phasianus colchicus) gyakori, tenyésztett állománnyal dúsított a vadászterület, Gerendáson kb. 150 éve kezdték mesterségesen is tenyészteni a vadászható állomány növelése érdekében. A múlt század végén még tiszta Ph. с colchicus volt az állomány az egész országban, de a betelepített különféle alfajok miatt állománya ma már teljesen kevert, melyben a Ph. с torquatus vér dominál. Darufélék (Gruidae): daru (Grus grus) őszi vonuláskor ezrével tartózkodik a kardoskúti Fehér-tavon, de táplálkozás céljával bebarangolják a környéket is; vízityúk (Gallinula chloropus) fészkel nádszegélyekben több helyen is. Túzokfélék (Otidae): túzok (Otis tarda) valamikor rendszeres fészkelője volt a határnak még e században is, a 60-as évek végéig, mostani előfordulásáról nincs adatom. Lilefélék (Charadridae): bíbic (Vanellus vanellus) rendszerese koratavaszi átvonuló, de fészkel is a határ több pontján; parti lile (Charadrius hiatacula) vonulási időben megfigyelhető. Szalonkafélék (Scolopaciade): nagy póling (Numenius arquanta) főként ősszel nagy csapatokban vonul át a tájon, a régebbi időkben minden bizonnyal fészkelt is, mint ahogy Békéscsaba és Szabadkígyós (Okígyós) határában is; goda (Limosa limosa) helyzet hasonló a nagy pólingéhoz; füstös cankó (Tringa erythropus) átvonuló; piroslábú cankó (T. totanus) vonuláskor láthatók; szürke cankó (T. nebularia) tavaszi és őszi vonuláskor megfigyelhetők; kis sárszalonka (Lymnocryptes minimus) kis csapatokban vonuláskor láthatók; apró partfutó (Calidris minuta) kisebb nagyobb csapatokban vonuláskor; pajzsoscankó (Philomachuy pugnax) néha nagy tömegekben vonul át, de minden esztendőben láthatók kisebb csapataik főleg márciusáprilis és szeptember-október hónapokban. Sirályfélék (Laridae): dankasirály (Larus ridibundus) egyre több csapat kóborol a gerendási határban is, hiszen a környező települések gondozatlan szeméttelepei is folyamatosan növelik létszámukat (a szeméttelepek fedetlen szervesanyag hulladéka jelentős táplálékbázis számukra!). Galambfélék (Columbidae): vadgerle (Streptopelia turtur) a megmaradt tanyavilág öreg gyümölcs-foltjaiban, fasorokban és facsoportokban költ, létszámuk újra lassan gyarapodik. Vonuló madár; balkáni gerle (S. decaocte) az emberi településeken, állattartó telepeken az előző fajnál több fészkel. Kakukkfélék (Cuculidae): kakukk (Cuculus canorus) előfordul kis számban, fészket nem épít, tojásait elsősorban a nádirigó fészkébe helyezi s azzal kelteti ki. Bagolyfélék (Strigidae): kuvik (Athene noctua) állandó költőmadár Gerendáson is, sajnos kevesebb mint régen; erdei fülesbagoly (Asio otus) fészkel, elsősorban elhagyott szarkafészkekben, télen néha nagyobb csapatok gyülekeznek a belterület fenyőfáin (különösen „egeresesztendőkben"). Gyurgyalagfélék (Merops apiaster): gyurgyalag (Merops apiaster) nyárvégi vonulásakor átmegy a területen, hangját hallani, régebben fészkelt az egyházi földnél, a homokbánya falában. 220
