Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 19. (1994)

Réthy Zsigmond: Gerendás és határának természeti viszonyai

FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1994 19: 211-224 Gerendás és határának természeti viszonyai RÉTHY ZSIGMOND ABSTRACT: (Natural relations of Gerendás and her confines.) Author examines in this paper the changes in the region of the village Gerendás and her confines going back to centuries. He reports the data of natural scientific knowledge of his country, as well as botanical and zoological - first of all ornithological - data paralell to the structural changes in the region which are well traceable by records. Bevezetés Gerendás területe a Békés-Csanádi löszhát ÉK-i részén fekszik. A falut 1418-ban említi először okmány, de régészeti adatok alapján tudjuk (1), hogy lakott vidék volt korábban is. 1564-ben 112 család fizetett tizedet, ez kb 500-600 lakost jelent. Igen népes falu volt abban az időben, amit nyilván az előnyös természeti körülmények is segítettek. 1595 telén a törökök elpusztították a falut. Ugyanakkor későbbi tanúvallomások irataiból ismerjük, hogy ha gyéren is, de ezt követően is lakott hely volt. 1720-ban báró Harruckern kapta birtokrészül, majd 1740-től Csaba közlegelője (2). 1924-ben alakult újra mint község, addig Csaba (Békéscsaba) határaként alakult sorsa. A gerendási táj felfedezése Az egykori vízfolyások medrei Gerendás tágabb vidékét szemlélve a térképeken, feltűnő, hogy az egykori Ős-Maros erei és fattyúágai hálózzák be a tájat. Mostanra már teljesen kiszáradtak ezek az egykori vízfolyások, de a mikrodomborzat 2-5 méteres magasság-különbségei igen változatossá teszik a vidéket. Haan Lajos írja 1858-ban (3) az alábbiakat: „Csabának vidéke merő síkság, majd völgyesebb, majd halmosabb például a gerendási pusztán." ... „Azonban a csabai vidék jóllehet merő síkság, még sem olly szem untató, mint azt a hegységekhez szokottak képzelik. Díszítik azt ugyan is azon öt rendbeli szőlős és gyümölcsös kertek, mellyek Csabát minden oldalról körülveszik; kellemessé teszi az, hogy a vidék szorgalmas lakosságának száz meg száz csinos tanyai épületjeitől fehérlik." ... „Vannak továbbá Csaba határán néhány úgy nevezett tengerszemek is, mellyek a legnagyobb szárazság idején is egészen el nem apadnak, névszerint egy illy kerek tó van Gerendáson, éppen az ispáni lak kertje végében, melly a Körössel van összeköttetésben, mert ennek áradása szerént árad vagy apad." (4) Ez a tó a Csicsely-tó, de ma már ismert, hogy vize a Maros vízrendszerével van kapcsolatban; mint a többi kisebb-nagyobb tavak a környéken. Ugyanakkor nyilván sokszor előfordult, „hogy a Maroson és a Körösön is gyorsan lezúduló nagy árvizek Arad - Gyula közötti területen is szétterülvén, az ottani régi medrekben találtak lefolyást..." (5) A gerendási határtól Szentes vagy Hódmezővásárhely irányában húzódó szinte számtalan erek és fattyúágak egykori vízviszonyait jól jellemzik az egykori visszaemlékezések. A kakasszéki-ér, amit Kútvölgynek is neveznek, „...Gerendástól Csorvás irányában haladt, medre jól kivehető ezen a helyen. Itt Hajdúvölgynek, vizét pedig Hajdúvölgyi érnek nevezik. Ezen a helyen igen széles, kb. 450-600 m, majd ... (6) „A Kakasszéki éren a régi víziközlekedésről Szeremlei így tudósít: „A helyi hagyomány szerint e folyón régibb századokban Gyuláig hajóval lehetett és szoktak közlekedni." (7) 211