Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 18. (1994)

Sár J.: A Dél- és Nyugat-Dunántúl fakéreg alatt gyűjtött bogarai (Coleoptera)

FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1993 18: 81-95 A Dél-, és Nyugat-Dunántúl fakéreg alatt gyűjtött bogarai (Coleoptera) SÁR JÓZSEF Abstract: About the bugs of South- and North-Transdanubia collected under bark (Coleoptera) This essay contains the list of Coleopterars founded with the help of a special collecting method, the barking. The details of 41 families' 198 species are given with the information reffered to the way of life and spreading of each species. Bevezetés A fakérgező gyűjtőmódszer által előkerült bogárfajokról jelen tanulmány megjelenése előtt nem találunk összefoglaló publikációt a szakirodalomban. 1981-től a rendszeres, egész évben történő gyűjtések eredményeiből sok, ezidáig kevéssé ismert faj életmódjára utaló adat vált ismertté. A gyűjtéseket a Dunántúlon végeztem, rendszerint öregállományú erdőkben, erdőfoltokban az elhalt, de még lábonálló fák törzsének elváló kérge alól. Munkán során kerestem a fakéreg alatt élő bogarak tartózkodásának lehetséges okait is. A gyűjtőhelyek jegyzéke, és jellemzésük A kérgező gyűjtések legtöbbjét a Dél-Dunántúl, és a Nyugat-Dunántúl néhány pontján végeztem. Itt 5 különböző, jellegzetességük alapján elkülönült flórajárás figyelhető meg, melyek túlnyomó része a Praeillyricum flóravidékhez tartoznak. 1. Zalai flórajárás (Saladiense). Ide tartozik a Kelet-Zalai dombság egész területe, a Marcal-medence D-i része és a Tapolcai-medence egyes részei is. 2. Belső-somogyi flórajárás (Somogyicum) Magába foglalja a Kis-Balaton medencéjét, a Nagyberek területét, valamint az egész Belső-Somogy középtáját. Területén homokhátak és mocsaras lápok, medencék váltogatják egymást. Zonálisan tölgyelegyes bükkösök, gyertyános- és cseres-tölgyesek borították területét. A Zselicben, és a Marcali-hát területét is - balkáni jellegű aljnövényzettel rendelkező és az illír bükkösök hazai társulását képviselő tölgyesek (Helleboro (dumetorum) - Carpinetum) találhatók még ma is. Ezenkívül találunk még ugyancsak illír szubmediterrán fajokban bővelkedő gyertyános-kocsányos tölgyes (Fraxino pannonicaeCarpinetum) és cseres-tölgyes (Quercetum petraeae-cerris) vegetációkat is. A homokhátak közt szerteágazó, lassú folyású vizek nedves árterein a tölgy-kőris-szil ligeterdők sajátos típusa (Fraxino pannonicae-Ulmetum ruscetosum v. praeillyricum), és a Zselic völgyeiben pedig égerligetek (Alnetum glutinosae-incanae) kísérik a patakokat. Darány környékén, és a Kis-Balaton területén valamikor nagy kiterjedésű mocsári-lápi vegetáció díszlett, amelynek ma már csak maradványai találhatók meg, de még így is elég gyakoriak. Leggazdagabb a Baláta-tó természetvédelmi területének vegetációja, hol hatalmas égerlápok (Dryopteridi-Alnetum) és láprétek (Eriophorion latifolii) jelzik a hajdani nagy kiterjedésű lápi vegetációt, amely menedékhelyet biztosított több pre- és posztglaciális reliktum növénynek. 81