Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 18. (1994)

Dobrosi D.: Adatok a Bükk denevérfaunájához

Előfordulások: 2, 11, 12, 16, 19, 21, 24, 28, 29, 34, 37. A kölykező nőstények faodvakban tanyáznak. A téli álmukat a hímekkel együtt barlangokban és sziklahasadékokban alusszák. Legnagyobb ismert telelő kolóniája 100-150 egyedből áll. Plecotus auritus LINNÉ - barna hosszúfülű denevér Előfordulások: 2, 11, 12, 13, 19, 21, 24, 28, 29, 32, 33, 34, 37, 40. A Bükkben a gyakori. Legtöbbször ugyanazt az élőhelyet választja, mint amit a nagyfülű és a pisze denevér. Plecotus austriacus FISCHER - szürke hosszúfülű denevér Előfordulások: 2, 4, 24, 34, 37. Tipikusan urbanizálódott faj. A Bükkben ritkább, de a települések környezetében itt is előfordul. Nyáron épületek padlásain, tornyokban, esetleg faodvakban, télen pedig főleg barlangokban és pincékben található. Hypsugo savii BONAPARTE - alpesi denevér Előfordulások: 14. A magyar faunára új faj. Ez az egyetlen hazai előfordulása ismert. 1 hím példányát fogtuk 1991. júliusában. Egyelőre nem tudni azt, hogy van-e a Bükkben szaporodó közössége, hiszen az is elképzelhető, hogy a befogott példány magányosan, nagyobb távolságról kóborolt ide. Pipistrellus pipistrellus SCHREBER - törpe denevér Előfordulások: 11,14, 16, 18,40. Általában faodvakban, barlangokban, esetleg épületek faburkolata mögött tanyázik. A Bükkben ritkábban, és csak kisebb egyedszámban fordul elő. Miniopterus schreibersi KUHL - hosszúszárnyú denevér Előfordulások: 15, 16, 21, 29, 32, 42. TOPÁL (1969) gyakori, barlanglakó fajként említi. Sajnos az utóbbi néhány év-tizedben hazai állományának nagysága drasztikus mértékben lecsökkent. Stabil szaporodó populációja az egész országból már csak néhány helyről ismert. Legnépesebb populációja a Bükkben található, annak ellenére, hogy a legnagyobb ismert telelő és szaporodó kolóniája emberi oktalanság miatt 1991-ben megsemmisült. E faj a nagy bejáratú és a nagy termekkel rendelkező barlangokat kedveli. Sajnos éppen ezek azok, amelyeket a turisták is előszeretettel keresnek fel. Ez, súlyosbítva a tűz-rakásokkal, hangoskodással, a barbár megnyilvánulásokkal jóvátehetetlen károkat okoz. E zavaró tényezők miatt a hosszúszárnyú denevér helyi és országos viszonylatban is fokozottan veszélyeztetett faj ! 196