Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 18. (1994)

Dobrosi D.: Adatok a Bükk denevérfaunájához

FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI 1993 MATRAENSIS 18: 191-197 Adatok a Bükk denevérfaunájához DOBROSI DÉNES Abstract: (Contribution to the knowledge of the bat-fauna of the Bükk mountaine (Hungary)) The author has taken observations and examinations on the bat-fauna of the Bükk Mountains since 1987. Twent-one species is mentioned in his study. The author gives data on the seasonal abundance and quality of the different populations, the results of his examinations are described by the help of UTM-maps. the rounded members showe the number of the collected species in a certain 5x5 km quadrate. Bevezetés A Bükk hegység chiropterológiai szempontból az ország egyik kiemelkedően értékes területe. Kiterjedt erdőségeivel, felszíni vizeivel, nagyszámú barlangjával a denevérek számára kiváló élőhelyet biztosít télen és nyáron egyaránt. Ennek ellenére denevérfaunájára vonatkozó ismereteink meglehetősen hézagosak. A térségre vonatkozó első faunisztikai adatokat MÉHELY (1900) ismerteti. Habár később több munka közöl adatokat a Bükk egyes pontjaira vonatkozóan (VÁSÁRHELYI, 1934, 1942; TOPÁL, 1954a, b, c, 1956, 1962, 1966a, b; 1969, 1976, 1989, 1990; SCHMTOT és TOPÁL, 1971; KOVÁTS, 1987), de ez idáig nem látott napvilágot olyan dolgozat, mely a hegység egészét érintené. VÁSÁRHELYI (1942) a „borsodi Bükk" denevérfaunáját 20 fajban adja, meg de ezek között között szerepel a Myotis capaccinii BONAPARTE is, melynek előfordulását bizonyító példány hiányában kétségbe kell vonnunk. TOPőL (1969) egyébként nem is említi a magyar fauna tagjai között. Több társammal 1987. óta rendszeresen végzünk denevérfaunisztikai vizsgálatokat a Bükk több pontján. 1993-ban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának támogatásával a vizsgálatokat kiterjesztettük a Bükki Nemzeti Park teljes területére. Jelen dolgozat az ezidáig eltöltött, mintegy 60 terepi nap főbb faunisztikai eredményeit ismerteti. Hely és alkalmazott módszerek A fentebb említett időszakban a Bükk hegységben összesen 50 ponton végeztünk faunisztikai felméréseket. Ebből 40 barlangi, 10 pedig erdei biotóp volt. Megfigyeléseink minden évszakra kiterjedtek, ugyanis a denevérek téli szállásairól, a vonuló- és a nyári tanyahelyeiről egyaránt igyekeztünk némi képet kapni. Télen és kora tavasszal a barlangi telelő szállásokat jártuk végig, ahol szemrevételezéssel állapítottuk meg az egyes denevérfajok előfordulását és azok állománynagyságát. Nyári estéken erdőkben, patakvölgyekben és tópartokon a repülő denevéreket fogtuk meg úgy, hogy az állatok légi folyosóira keresztbe függönyhálókat helyeztünk el. A barlangi kölykező kolóniákat a kora esti kirepülésnél denevérdetektorral - vagyis a denevérek által kibocsájtott ultrahangokat érzékelő műszerrel - mértük be. Az őszi denevérvonulás időszakában a barlangok bejáratának környezetében végeztünk hálózásokat. 191