Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 18. (1994)

Bihari Z.–Gombkötő P.: Az Északi-középhegység denevérfaunisztikai felmérése

21. ábra Plecotus austriacus FISCHER elterjedése a vizsgált területen Miniopterus schreibersi KUHL Az első adatokat VÁSÁRHELYI közölte Lillafüredről, Hámorról, a Kecske-, a Háromkúti-, a Tapolcai-, és a Herman Ottó-barlangból, valamint Aggtelekről. Szentendrei is közöl adatot Miskolc környékéről. TOPÁL (1956) a Tapolcai-barlangban megerősíti az előfordulásáról szóló korábbi információkat. MÉSZÁROS (1971) Az István-barlangból és Szarvaskőről is említi. A térképen feltüntetett öt lelőhelyek mindegyike barlang ill. bánya (22. ábra). SZÍTTA a Lökvölgyi-barlangból és a Csengős-víznyelőből, valamint a Kiskőlyukból írta le kisebb csoportjait. Az utóbbi adatot Dobrosi is megerősítette, de ő már több mint 1000 példányt jelez. Dobrosival együtt történő felmérés során a Herman Ottó-barlangban közel 150 példányt regisztráltunk. Rendkívül érdekes a Bihari által megfigyelt 2500 példányos kolónia éves vándorlása. A Dobrosi által a Kiskőlyuknál (1989. március 7.) gyűrűzött példányok közül 19-et Mádon fogtunk vissza 1990. március 4. és április 31. között. Ez a kolónia tehát a Kiskő-lyukban telelt, és Mádra, az átmeneti szálláshelyre érkezett április végén. Kéthavi ott-tartózkodás után kölykezőhelyére vonul, ahonnan augusztusban érkezik vissza Mádra. Újabb kéthavi pihenő után vándorol vissza téli szállására. A Mádon 1990-91 telén megfigyelt 2500 példányos kolónia gyakorlatilag elpusztult, mivel a bükki Kőlyuk-barlangban a telelő állományt megzavarták. A mádi átmeneti szállásra csak két példánya tért vissza. A vizsgált területen ritka és rendkívül megfogyatkozott az állománya, ezért fokozott védelme mindenképpen kívánatos (ez értendő megmaradt élőhelyeire is), amelyet mint a fenti példa is igazolja, főleg az emberi hatások veszélyeztetnek leginkább. Több földrészen is megtalálható faj, de az európai populációi erősen veszélyeztetettek. 186