Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)

Krolopp, E.–Sümegi, P.: A magyarországi pleisztocén Vertigo fajok elterjedése

Vertigo modesta (SAY, 1024). A magyarországi pleisztocén üledékekből nemrégiben került elő ez э Vertigo-faj. Eddigi egyetlen előfordulási helye Szeged-öthalom, felsö-plelsztocén lösz (10. ábra). Ennek az arktikus - alpi-kárpáti elterjedésö fajnak, amely a Tátrában 1900-2150 m magasan él, dél-alföldi pleisztocén előfordulása váratlan. Mivel azonban Szeged környékén a felső-pleisztocén korú löszben más kárpáti fajok is előfordulnak (Mastus venerabilis, Vestia turgida), feltételezhető, hogy az Ös-Marosnak, vagy más, hasonló futású ősfolyónak közvetítő szerepe lehetett. Vertigo parcedentata (A. BRAUN, 1047). Kihalt faj, amely szinte kizárólag felső-pleisztocén korú üledékeinkből ismeretei (mindössze ? alsó-pleisztocén és 1 középső-pleisztocén adatunk van). A fel ső-pleisztocé'hen szórványosan az egész ország területén előfordul. Különösen gyakori a felső-pleisztocén felső részének hűvös klímaszakaszaiban. Kísérőfaunája alapján hidegkedvelő, hvnrofll faunaelem. Előfordulási helyei (11. ábra). a.p.: KömpÖc-2. 73,3-/3,5 m, Serényfalva: téglagy. (cf.) к.

p.: Bőnyrétalap: Purgly-tanya. f.p: Almamellék-9/1., 15., 23., 141., Bakonynána: Bongózsomboly, Balatonkeresztur-16. 2,2-4m, Balatonlelle-16. 2,8-3 m, Basaharc: téglagy., 2,75-3 m, 4,75-5,5 m, Bodrogkeresztur: téglagy., Cegléd X/a., Cserénfa, Csurgó-8., Debrecen: Alföldi téglagy. 0,75-3,25 m, Debrecen: Hortobágy-téglagy. 1,5-2,5 m, Dombóvár, Dunaszekcső-I. 5-6 m, Fiad-224. (cf.), Füzesabony-19. 17-23 m, Gamás-9. 11,5 m, Gyula: téglagy., 0,B-1 m, 1,2-1,4 m, Hajdúböszörmény: homokb. 0,75-1,25 m, Hajdúböszörmény: téglagy. 0,75 m-3 m, Hajdúböszörmény-901. 1-3 m, 11-15 m, Heves, Hevesvezekény, Hévízgyök, Hortobágy: Kócsújfalu 2-2,2 m, Hortobágy: Szálkehalmi erdő-I. 0,7-1,5 m, II. 0,7-1,7 m, Horváthertelend-94., Ibafa-94., Űózsa-I. 0,75-2,5 m, Kaposfő-Kaposmérft közt, Karád-6. 4,5 m, Kunadacs, Lábod-18. 27,5-28,3 m, Martfű, Mátraszőlős: Függő-kői-bg. 0,85-0,95 m, 0,95-1,05 m (cf.), Nagyberény (2), Nagyhegyes-1. 0,5-2,75 m, II. 0,5-3 m, Nagyhegyes: Látókép 0,75-2 m, Nyárlőrinc 40,93-42,3 m, Nyírábrány-701. 15-15,5 m, Pacsa: téglagy., Paks-1. 7,4-7,8 m, Pécel-7. 1,6 m, Pécel-25. 7,4-9,4 m, 9,8 m, Pécel-34. 6,6 m, 8,4 m, Pécs-8/62/2., Pécs-50/1. (cf.), Pécs-S/12/3. (cf.), Pécs: Patacs-18. 4,1-4,7 m, Pilismarót: Basaharc, Pincehely, Putnok: téglagy., Rinyaujnép, Ságvár-2. 7,2-9,7 m, Somogyvár, Sumony, Szabás-14. 2-2,5 m, Szedres, Szeged: Ujszeged-20. 21-22. m, Szelevény 16,2-16,55 m, Tab: téglagy., Tarany-17. 16,5-16,7 m, Tarcal: téglagy. 1,5-2,75 m, Táska, Tiszakécske: Magaspart 1,25-2,0, Tokaj: Csorgókuti-b. 1-2,5 m, Tokaj: Deák-h. 1,25-2,5 m, Tolna, Vasas-3. 3,8-4,4 m, 4,4-5,3 m, Vasas-28. 2,7-3,7 m. Vertigo genesii (GREOLER, 1856). A V. parcedentata-tól való taxonális különállása további vizsgálatokat igényel (KR0L0PP-SÜMEGI 1993). Eddig csak az alsó és felső-pleisztocénből ismert, kevés helyről. Kísérőiauná

je alapján hidegtűrő, higrof

il fajnak kell tekinteni. a.p. Kömpöc-2. 73,3-73,5 m, Serényfalva: téglagy. f.p. Abony, Cegléd X/a., Dombóvár, Gyugy: Sandi, Hévízgyörk, űászfelsószentgyörgy: homokb. 3-3,25 m. Jászberény (cf.), Kengyel 16,65-17 m, Maglód, Mende, Nagysáp 2/6., Pécel-25. 7,4-9,4 m, Somogyszob-12. 38,4-40 m, Szedres, Tata: TVG-22. 1,9-2,5 m, Zalaapáti (cf.). IR00AL0M KR0L0PP, E. - SÜMEGI, P. (1992): A magyarországi pleisztocén képződmények Vertigo fajai és meghatározásuk - Malakológiai Tájékoztató, 11: 27-30. Dr. KR0L0PP Endre Dr. SÜMEGI Pál Magyar Állami Földtani Intézet Kossuth Lajos Tudományegyetem Ásványtani Tanszék H-1143 BUDAPEST Stefánia út 14. H-4010 DEBRECEN Pf. 14. 96