Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)

Krolopp, E.–Sümegi, P.: A magyarországi pleisztocén Vertigo fajok elterjedése

-18,3 m, Serényfalva tngJ agy., Szeged: Uyálarót-1/4.. 2,6-3,3 m, liszafüred: téglagy., Tiszakécske: Magaspart 1,5-2 m, Tószeg: Háy-tanya homokb. 1,9-2,1 m, Törökszentmiklós 53-67 m. Vertigo pseudosubstriata LOZEK, 1954. Igen ritka, Magyarországon eddig csupán a felsö-pleisztocénből ismeretes 2 lelőhelye. Európában a pleisztocén végén kihalt. Mivel kísérőfaunájában hidegkedvelő, hidegtörő és higrofll fajok fordulnak elő, további lelőhelyeit hideg, csapadékos klímaszakaszok idején képződött üledékek területén kereshetjük. Lelőhelyei (7. ábra): f.p.: Budapest: Csordakút, Nyírábrány - 701. 15 - 15,5 m. Vertigo geyeri LINDHOLM, 1925. A magyarországi pleisztocén üledékekből korábban csak néhány helyről közölt fajnak az újabb gyöjtések és a revízió eredményeként 65 előfordulási helye ismert. Elterjedése szinte kizárólag az Alföld felső-pleisztocén képződményeire korlátozódik. Higrofil, hidegtörő faunaelem, amely főleg a nedves réteken, ártereken lerakódott üledékekben fordul elő. Lelőhelyei (8. ábra): a.p.: Bácsalmás 91,2-91,4 m, Cegléd X/a., Oévaványa 75,2-75,37 m, Kevermes 74,5-75 m, B2-82.5 m. Nagyút 39,5-40,7 m. k.p.: Sikátor: Vecseny-puszta f.p.: Abony: téglagy. 1,5-2,25 m, Baja, Balatonlelle-16. 2,8-3 m, Balatonszárszó, Balmazújváros-I. 1-2,75 m, Battonya: téglagy., Békés: téglagy., Békéscsaba: téglagy., Cegléd X/a., Császártöltés 0,5-0,75 m, 0,75-1 m, Dabas, Debrecen: Alföldi téglagy. 0,75-1 m, 1,75-2 m, Debrecen: Hortobágyi téglagy. 1-2,5 m, Hajdúszoboszló: téglagy. 1,25-2,5 m, Hortobágy: Csárda m., Hortobágy: Kőcsújfalu 2-2,2 m, Hortobágy: Szálkahalmi erdő-I. 0,6-1,6 m, II. 0,5-1,7 m, Jászberény (cf.), Jászberény: Káplár t-I. 2,8-3,2 m, Jászladány-1. 52,07-52,92 m, Kengyel 17-18,45 m, Körösladány 4,75-5 m, Lábod-18. 27,5-28,3 m, Martfö 15,99-16,47 m, 16,47-16,72 m, 16,9-17,3 m, Matty-1. 5,6-6,7 m, Mezőberény-I. téglagy., Mikepércs-1. 50-51 m, Nagyhegyes-I. 1,5-2 m, II. 1-2,5 m, Nemeskáptalantóti, Nyárlőrinc 18-18,8 m, 30,7-31 m, 32,5-32,9 m, 40,93-42,3, 48,57-50,08 m, Orosháza: homokb., Örkény 1,6-2,4 m, Pécel-7. 1,6 m, Pécs: Patacs-4. 2,7-3 m, Szálkahalom 1,45-1,6 m, Szeged, Szeged: Dorozsma-6/3. 2,6-3,2 m, Szeged: Felső kp., Szelevény 16,2-16,55 m, Szelevény-XII/a. 13,68-13,88 m, Tarany-17. 16,5-16,7 m, 18-18,3 m, Tiszaalpár: Magaspart 2,25-2,5 m, Tiszafüred: téglagy. 1,5-2 m, Tiszakécske-Lakitelek-l. 50-53 m, Tószeg: Háy-tanya homokb. 1,9-2,1 m, Törökszentmiklós: Óballa-puszta 23,75-24,1 m. Vertigo alpestris ALDER, 1838. A Dunántúl és az Északi Hegyvidék pleisztocén képződményeiben szórványosan fordul elő, az Alföldről csak a Duna- Tisza közéről ismeretes. Főleg felső-pleisztocén korú üledékekből ismeretes. Kisérőfaunája alapján hövös, csapadékos klímaszakaszokben erdős-bokros környezetet jelez. Lelőhelyei (9. ábra): a.p.: Balatonföldvár: Kőröshegyi téglagy., Cegléd X/a., Matty-1. 43,2-45,2 m, Serényfalva: téglagy. k.p. Budapest: Várhegy, Mórágy-IV. 12-13 m, Sikátor: Vecsenypuszta, Solymár: ördöglyuk A/7a. (2), Vértesszőlős. f.p.: Báta: Furkó-telep alsó г., Budapest: Csordakút, Cegléd X/a., Csolnok 8/6., Oánszentmiklós 25-30 m (cf.), Dunaújváros, Dunaújváros-I. 17,2-18,4 m, Ernőd 7-7,2 m, Kulcs 1/2, 1/3., Madaras 10-10,5 m (cf.), Mezőberény-1. 1-1,5 m, Nadap: homokb., Nyárlőrinc 48,57-50,08 m, Pogonyi-puszta: téglagy., Putnok: téglagy., Süttő 7. alsó г., középső г., 8/1., 8/3., 9., 12/b., Szeged: Ruzsajárás 62-71 m, Szelevény 85,03-85,27 m, Tab, Tihany: Belső-tó alsó г., felső г., Tokaj: Csorgókúti-b. 3-3,23 m, Tokaj: Patkó-b. 3-3,75 m. 93