Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)
Krolopp, E.–Sümegi, P.: A magyarországi pleisztocén Vertigo fajok elterjedése
f. p.: Budapest: Várhegy, Eger: Bárány u., Mike. Vertigo antivertigo (DRAPARNAUO, 1801). Pleisztocén képződményeink gyakoribb fajai közé tartozik. Általában a V. angustior-ral együtt fordul elő, de annál gyakoribb (több, mint 100 lelőhelye ismeretes). Л V. angustior-hoz hasonlóan a pleisztocén enyhe, csapadékos klímaszakaszainak faja, kísérőfajai higrofll, illetve erdős-bokros területen élők. Szórványosan az országnak szinte egész területéről ismert. Főleg a pleisztocén idősebb szakeszaiban gyakori, a felső-pleisztocén felső részében ritka. Lelőhelyei (5. ábra): a.p.: Balatonaliga: kavicsö., Balatonföldvár: Kőröshegyi téglagy., Bácsalmás-1. 55,4-55,7 m, 80,9-89,1 m, Budakalász, • Budakelász: Ezüsthegy, Budapest: Békásmegyer, Budapest: Péterhegy 2., 3., 4., 5-, 6., II/4., Budapest: Rákoskeresztúr 513. u., Budapest: Urömhegy III/4., IV/3., V/2., Cegléd X/a., Csongrád, Oévaványa, Hevesvezekény, Jászladány-1., Kevermes 133-133,5 m, Kisigmád, Kornádi, Magyargerencs-6. 4,3-5,5 m, Makó: Patai tér, Marcaítő-1. 27,6-20 m, 28-20,6 m, 35-36 m, 36,0-36,9 m, 37,2-37,3 m, Matty-1. 43,2-45,2 m, 49,3-51,9 m, Nagyút-1. 39,5-40,7 m, Neszmély: Tekeres-patak, Nyárlőrinc, Pusztaottlaka 100-101,5 m, Szabadhidvég: Kavicsos-domb, Szelevény, Szomőd: Csúcsos-h., Tápiószőlős 53,6 m, Vésztő. k.p.: Bőnyrétalap:Purgly-tanya, Budapest: Klscell, Budapest: Várhegy, Bükkszenterzsébet 4., Győr: Sashegy I. felső г., Szomód: Kender-h., Vértesszőlős. f.p.: Battonya: téglagy., Békés: téglagy., Békéscsaba: téglagy., Budapest: Várhegy, Bükkszenterzsébet B/l. 2a., 2b., 2c, Buzsák-13. 6-6,6 m, Cegléd 13,5-10 m, Cegléd: Gépjav. 18-23 m, Csabacsüd, Császártöltés 0,5-0,75 m, Csolnok 0/5., Oabas, Ounakömlőd-Bölcske, Eger: Bárány и. В., 16., 20., Darvas u. 15., 17., 27., Vécsey u. 26. felső, Petőfi u. 4., 14. alsó, 18., Bérc u. 42., Erdőtelek 30,35-38,65 m, Felsőszent Iván, Füzesabony-19. 17-23 m, Hódmezővásárhely: hornokb., Hunya 419/42. 1,6-5 m, Jászberény: Káplár t. I. 3-3,2 m, Kalocsa 18-26,5 m, Kaskantyú, Kerekegyháza 11,5-12,6 m, Kevermes 74,5-75 m, Kétsoprony 594/49. 2-3 m, Makó, Makó: Patai t. Matty-1. 5,6-6,7 m, Mesterszállás, Mezőberény-20. 4 m, Mezőberény: téglagy., Nagyrábé-4. 3-3,5 m, Nyárlőrinc, Orosháza: homo!-b., Örkény 1,6-2,4 m, Rózsafa 17,9-18,3 m, Siófok: Sáfránykert d., Szeged, Szeged: Ruzsajárás 62-71 m, Szeged: Tanya közp. 66-96 m, Szelevény, Tata: Kálvária, Tata: mésztufeb., Telekgerendás 597/42. 2-2,5 m, Ujszász, Vésztő, Zalakomár. Vertigo substrlata (JEFFREYS, 1833). Az utóbbi évek kutatásai során sok új előfordulási helye vált ismertté, így azok száma ma már mintegy 50. Különösen az alföldi felső-pleisztocén képződményekben gyakori, de általában kis egyedszámban található. Az ártéri és vízközell üledékekre jellemző. Mérsékelten hideg, csapadékos klímafázisok faja, kíséretében hldegturő és higrofll fajok találhatók. Lelőhelyei (6. ábra) : a.p.: Cegléd X/a., Kömpöc-2. 73,3-73,5 m, Szeged: Királyhalom. f.p.: Abony téglagy., Agostyán-1. 2-4 m, Balatonendréd-2. 9-13,6 m, Battonya: téglagy., Békés: téglagy., Békéscsaba: téglagy., Bócsl-I. 6,25-6,5 m, Budapest: Kamaraerdő-l. 2,9 m, Csabacsüd: téglay., Császártöltés 3,75-4 m, 4,25-4,5 m, 4,5-4,75 m, 4,75-5 m, 5-5,25 m, Debrecen: Hortobágyi téglagy. 1,8-2,1 m, Derecske: téglagy., Elek: téglagy., Erdőtelek 38,35-38,65 m, Füzesabony-19. 17-23 m, Gyula: téglagy., Hajdúnánás: téglagy., Hajdúszoboszló: téglagy., Hajós, Hevesvezekény, Hattyúszék-I. 6,2-6,6 m, Hortobágy: Csárdás m., Hortobágy: Kócsaújfalu 2,1-2,2 m, Hortobágy: Szálkahalmi erdő-I. 1,2-1,6 m, II. 1,3-1,7 m, Kecel: téglagy., Majs-1. 2f,8-22,5 m, Nagyhegyes-I. 2,25-2,5 m, II. 2-2,5 m, Nyírábrány-701. 15-15,5 m, Orgovány-I. 6-6,4 m, Pécel-34, 8,4 m, Rózsafa 17,9 90
