Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)

Szakáll, S.–Kovács, Á.: Adatok a Cserhát és a Karancs-hegycsoport ásványainak ismeretéhez

portlandlt ritkán fordul elö a természetben és akkor Is általában sajátos körülmények között. Jól ismert előfordulása a németországi Eifel-hegység, ahol a bázisos vulkánit mészkő xenolitjaiban egy érdekes paragenezis tagja (HENTSCHEL, 1987). BOGNÁR, L. (szóbeli közlés) említette, hogy "magam is találtam a 60-as években végzett uzsai bazaltvizsgálataim során olyan bazaltzárványokat, melyek egyértelmOen mészkőként kerültek a bazaltolvadékba és ott СэО-ként "fagytak be", majd az egyes zárványok - a kőzet összetörése vagy robbantása révén - levegőre kerülve fokozatosan előbb Ca(0H)2 összetételt (portlandltot), majd végül СаСОз-t, azaz kalcitot eredményeztek." A meddőhányón talált fehér színO - halványkék foltokkal tarkított kaolinit-szerO, frissen lágy, megszáradva megkeményedő anyag a műszeres vizsgálatok alapján portianditbői és kalcitból áll. A mikroszondás vizsgálat a mintából csak Ca-t mutatott ki, a kompozíciós elektronképen a kalcit és portiandit egymástól elkülöníthető. A laza porózus portianditban erek és foltok alakjában figyelhető meg a képen világosabb szinö és tömöttebb kalcit (17. ábra). Az azonosítás röntgendiffraktométeres vizsgálattal történt (SIEMENS 0 50, Al mintatartó, CuK^sugárzás, hajlított grafitkristály, 41 kV gyorsítófeszültség, 20 mA csőáram, 2 fok/perc goniométersebesség) (5. táblázat - ELTE Ásványtani tanszékén). KÜSZÖNETNYÍLVANÍTAS Ez a tanulmány nem születhetett volna meg a Herman Ottó Múzeum két balassagyarmati területfelelősének - CZELE Jánosnak és GULYÄS Istvánnak, a jószemQ ásványgyOjtőknek - áldozatos, időt nem kímélő terepi munkája nélkül. A feldolgozott minták nagy részét ők bocsátották rendelkezésünkre. Több esetben voltak társaink terepi útjainkon a gyöngyösi Mátra Múzeum munkatársai is, akiknek segítségét ezúton köszönjük meg. Köszönet illeti végül a röntgendiffratométeres felvételek elkészítéséért az ELTE Ásványtani Tanszék munkatársait is. SUMMARY In this paper we present mineral topographical results concerning a region of Hungary that only a few a data were given ebout so far. Describing the minerals in the cavities and veins in the intermediate rocks we also give data for the better knowledge of the minerals occuring in the sedimentary rocks of the area. At last we describe minerals found in spils of coals mines including portlandite of which hungarian occurence was discovered recently. IRODALOM 8A0INS2KY, P. (19B4): Az ÉSZAKKŐ és OÉLKÖ bányáiban fellelhető jelentősebb ásványelőfordulások ismertetése. Kő- és Kavicsipari Táj. 1: 25-32. BADINSZKY, P. (1986): Az építőanyagbányák jelentősebb ásványelőfordulásainak kutatása. Szilikáttechnika. 6: 132-135. DANA, S. E. (1920): The system of Mineralogy of James Dwight Dana., Descriptive Mineralogy. 6. ed., John Wiley Ä Sons Inc. New York. 1134 + 75 + 114. FORGO, L. (1975): A zsunypusztei dioritporfirbánya részletes összefoglaló földtani és készletszámítási jelentése. Kézirat. MAFI ÉMO Ter. Földt. Szolg. Adattár. HENTSCHEL, G. (1987): Die Mineralien der Eifelvulkane. Lapis Monographie. 176. HÄMOR, G. (1985): A nógrád-cserháti kutatási terület földtani viszonyai. Geol. Hung., ser. Geol., Hung., ser. Geol., 22: 307. JÖZSA, G.-NAGY, E. - RADÖCZ, Gy. - RAINCSÄK, Gy. (1985): Jelentés a Karancs-hegy, ÉSZAKKŐ kőfejtőből bejelentett színesérc indikáció vizsgálatáról. Kézirat, MÄFI ÉM0 Тег. Földt. Szolg. Adattár. 44