Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)
Szakáll, S.–Kovács, Á.: Adatok a Cserhát és a Karancs-hegycsoport ásványainak ismeretéhez
Kalcit Romhányból A Romhányból Kisbodony felé vezető üt mellett - a Borda-hegy aljában található kis elhagyott homokkő kőfejtőben a kőzet repedéseiben kalcit és goethlt található^ A kalcit két generációban fejlődött ki. Az első generáció kristályait a (0221) forma lapjai határolják. Nem ritkák az egyirányban megnyúlt, hasáb termetG kristályok. A víztiszta, sárgás kristályok elérik a 4-5 mm-t. A második generáció kristályai ágyúpát termetűek. A (0112) és (ÍOÍO) formák kombinációja által határolt kristályok néhány mm-esek. A prizmalap vékony kifejlődése révén lencse alakúak. A goethit pirit hexaéderek utáni pszeudomorfózaként figyelhető meg a kalcit társaságában. A hexaéderek mm körüli csomókká álltak össze. IV. MIOCÉN-PLIOCÉN AGYAGBAN TAlAlHATÓ ÄSVÄNY0K Gipsz kristályok Bérceiről és Nógrádmarcalről. Bércei község határában agyagból, Nógrádmarcalnál Százolpuszta mellett, a Magasmáj aljában pedig homokkőben húzódó agyagrétegből kerültek elő pár cm-es méretben bennôtt gipsz kristályok, kristálycsoportok. A legtöbb esetben szabálytalan összenövés révén képződött konkréclókkal találkozhatunk. Sokkal ritkábbak a külön-külön kifejlődött kristályok. A kristályokon felismert formák a szokásosak: (010), (110), (111), (111). Nem ritkák az (111) forma görbült felületeivel határolt képződmények sem. Néhány esetben találtunk fecskefark alakú ikerkrlstályokat. Markazit, gipsz Felsőpetényből Az agyagbánya külszíni feltárásának agyag rétegeiben a következő ásványok kerültek elő: markazit néhány cm-es konkréciók formájában, felületén általában oktaéder jellegű 2-3 mm-es kristályokkal. A konkréciók felületén a markazit mállásából képződött fehér, selymesfényű, szálas szekunder ásvány található. Ez az elvégzett röntgendlffraktométeres vizsgálat alapján plckeringltnek bizonyult. Az agyagban nem ritkák a gipsz kristályai, kristálycsoportjai sem. A kristályok általában a (010) forma szerint táblásak, illetve vékony táblásak. Rajtuk a szokásos formákat lehet csupán felismerni. Előfordulnak fecskefark alakú ikerkristályok is. A legnegyobb krlstálycsoportok, illetve kristályok elérik a 8-15 cm nagyságot és szürke, illetve fehér színűek. A markazit bomlásából képződött goethit pszeudomorfózák nem ritkák a feltárásban. V. SZÉNBANYA MFnoGllANYÓN TALÄLT ÄSVÄNY0K Portiandit, jar sit Bátonyterenye , Kányáspusztáról. A jelenleg felhagyott kányáspusztai-akna meddőhányóján a széntelepból előkerült anyagban a következő fajokat találtuk: az oligocén homokkő repedéseiben a pirit hintésként és mm-es hexaéderes termetű kristályokban fordul elő, я homokkőben finom porszerű sárga halmazokban - a röntgend)ffraktométeres vizsgálat alapján - jaroslt jelenik meg. Szintén a pirit bomlásából képződhetett az epró kristályokban észlelhető gipsz is. Szekunder kiválásként kalcit jelenik meg 8 vágatok falára kiválva, cseppköves megjelenésben. Az egyes kiválási ritmusok között szénportól és széndaraboktői fekete foltos a kalcit. • A meddőhányó lassú égése során képződött recens ásványok között a leggyakoribb a röntgendiffraktométeres vizsgálattal igazolt szalmiák és terméskén. A szalmiákot csak apró lisztseerfi fehér foltokban sikerült megtalálnunk, míg a terméskén mm-es blplramisos krIstálykákban is megjelenik. Igazi ásványtani csemege a portiandit megjelenése. Ez az ásvány nemcsak hazánkból, de a Kárpát-medencéből is ismeretlen volt ezideig. A 42
