Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)

Szakáll, S.–Kovács, Á.: Adatok a Cserhát és a Karancs-hegycsoport ásványainak ismeretéhez

Mind a mészkőben található paragenezisben, mind az agyagban megtalálhatók limonitos képződmények, melyek a röntgendiffraktométeres vizsgálatok alapján goethitből állnak. A mészkő paragenezlsében legpompásabbak a pirit utáni pszeudomorfózái. A kalcitban eredetileg piritként létrejött néhány mm vastag, de több cn)2 felületű lemezes képződmények találhatók, melyek mára már goethitté bomlottak. Hogy piritként váltak ki eredendően, azt a lemezek felületén megfigyelhető mm körüli hexaéderek bizonyítják. A kalcit az elváltozás környezetében elporlódott. (Megjegyzem, hogy ehhez teljesen hasonló képződményeket figyeltünk meg a csővári elhagyott kőfejtőben is). A kőfejtő fedő agyagjában limonitos gumók találhatók, melyek belseje achátos rajzolatú" a ritmikus kiválásnak köszönhetően. A legnagyobbak meghaladják a 25 cm átmérőt. Uralkodóan goethitből állnak a röntgendiffrakciós vizsgálat szerint. Sokkal ritkább a Fe-szulfidok bomlásából képződött hematit, mely porszerű hintésekként, illetve vékony kérgekként figyelhető meg. Kalcit, barit Vácról A Vác melletti, a Naszály-hegyen működő óriási mészkő kőfejtőben a budai és cserháti mészkövekhez nagyben hasonló paragenezis jelenik meg. A repedéskitöltések leggyakoribb ásványa itt is a kalcit. Általában szkalenoéderes habitusú és ritkábban romboéderes kristályokban jelenik meg. Mivel a kristályokon számos forma kombinációja előfordul, ezért kristálymorfológiai vizsgálatra erősen ajánlott. A legnegyobb szkalenoéderes termetű kristályok 4-5 cm-esek, sárgás vagy fehér színűek, ritkábban víztiszták. Nem egyszer találkozhatunk bázis, illetve (01Î2) szerinti kalcit ikerkristályokkal. Az összes többi faj már sokkal ritkábban figyelhető meg. A barit vékonytáblás, fél cm-t elérő kristályokban jelenik meg. Lapokban szegény kristályait, csupán a (001) és (110) formák határolják. A mészkő breccsás zónáiban a repedéseket az uralkodó hematit mellett a halványbarne ankerit tölti ki, egészen hasonlóan a tornaszentandrási Esztramos-hegyen, a mészkő breccsás zónáiban leírt sziderlthez és hematithoz (PANTd, 1956). A markazit mm alatti idiomorf kristályokként a kalcitban zárványokként figyelhető meg. Néhány esetben találkoztunk fél cm vastag érkitöltéseivel is. A legtöbb esetben elbomlott goethitté. A pirit a markazit társaságában fordul elő az érkitöltésekben. idiomorf kristályokban nem találtunk. A hematit nagyobbrészt a breccsás zónákhoz kötődik, de némely alkalommal máshol is észleltük, valószínűleg mint Fe-szulfidok bomlástermékét. Minden esetben földes megjelenésű. A goethit elterjedt, mint földes hintés, illetve mint kérgek, foltok, jóval ritkábban pedig zárványok kalcit kristályokban. Az esetek nagyobb részében Fe-szulfidok bomlásából képződött. III. Oligocén homokkő üregkitöltő ásványai Barit Felsőpetényből A nemesagyagbánya 4. tárójának egyik mellékvágatábdl a vágathajtás során harántolt durvaszemű homokkőben a nyolcvanas évek közepén barltot találtunk. A barit 3-B cm vastag ereket képezett a homokkőben. A gyakran mutatkozó üregek falán szürkés vagy fehér, fennfftt, a 2-3 cm-es élhosszüságot elérő táblás kristályokban mutatkozott (16. ábra). A kristályokon felismerhető formák: (001), (110) és apró sávokként (100), (011). Rajtuk vékony bevonatként ritkán kalcit figyelhető meg. 41